Az utóbbi években a kinai régészek számos olyan vékony bambusz- és falapocskát tártak fel öseink sirjaiból, amelyek az Ókori Kina kulturáját és müveltségét is hordozzák. Ezek a leletek mintegy kétezer évig szunnyadtak a föld alatt. Ezért földalatti klasszikusokként emlegetik a kiásott bambusz- és falapocskákat.

  Kina legrégibb irásjeleit a több mint 3000 évvel ezelötti Shang dinasztia korszakában teknősbéka páncélra, kagylókra, valamint állatcsontokra vésték, ezért teknős-és csont-irásjeleknek nevezték őket. Akkoriban kezdett az irás kialakulni, az irásjelek száma is kicsiny volt. Ezért kevés volt az irásos feljegyzés is. Az ezt követő 2000 évben a civilizáció tovább fejlődött, a kinai irásjelek száma is gyarapodott és tartalmasabb, bonyolultabb szövegeket és müveket örökitettek meg velük. Mivel viszonylag későn fejlődött csak ki a papirkészités, ezért főleg vékony bambusz- és falapokra vésték, vagy irták a kulturális, irodalmi, politikai, katonai vagy egyéb alkotásokat. Öseink összefüzték és könyvként használták, igy őrizték a teleirt bambusz- és falapokat. Ezt az időszakot a bambusz- és falap kultura korának nevezték. Ez a kor egészen az első évszázadig, azaz a papir feltalálásáig tartott.

  Évezredeken keresztül csak az irásos feljegyzésekben lehetett a bambusz- és falapkulturáról olvasni, de egészen a 20. Század elejéig nem találtak tárgyi bizonyitékokat, hiszen ezek az anyagok könnyen elrohadnak. De a 20. Század 30-as éveiben a száraz éghajlatu Északnyugat-Kinában Luobupo vidéken, Loulan és Minche Niya városok romjainál és a Dunfangi barlangtemplomokban irott bambusz-és falapokra bukkantak. Noha ezeken az elszórt lapokon nem sok irásjelet találtak, mégis nagy feltünést keltettek a régészek körében.

  Később, a mult század hetvenes évetől nagy számban kerültek elő teljes irott bambusz-falap-sorozatok.
  1975-ben a közép-kinai Hubei tartományban a régészek egyszerre több mint 1000 bambuszlapot találtak egy régi sirban. Ezek a lapok az időszámitás előtt 221-206 között urakodott Qin dinasztia törvényeit őrzik. Ez az irott anyag igen értékes adalékként szolgál az ókori Kina történelmének, különösen a Qin dinasztia jogrendszerének kutatásához.

  A mult század 80-as éveiben szintén Hubei tartományban Zhangjiashan térségében ismét több mint 1000 teleirt bambuszlapot fedeztek fel. Ezek egy részére Kina legrégibb matematikai könyvét, a Számtant vésték fel. Az észak-kinai Hebei tartományban Dingxian járásban az időszámitásunk kezdetén urakodó Han dinasztia kori sirból előkerült Konfuciusz és tanitványai beszédeinek gyüjteménye, a kelet-kinai Shandong tartományban szintén egy Han dinasztia korabeli sirban a Sun Zi-t és a Sun Bin-t a hadtudományról szóló könyveket, a kelet-kinai Jiangsu tartományban pedig a Hadtechnikáról szóló könyvet találták meg. Ezeket a régi könyveket mind vékony bambuszlapokra irták vagy vésték.

  1996 októberében a dél-kinai Hunan tartomány fővárosának környékén több mint 140 ezer darab irott bambusz- illetve falap került elő, amelyek az időszámitásunk szerint 190-től 280-ig terjedő korszakban készültek. Minden falapra 80-120 szót irtak, minden bambuszlapra pedig 30-40 szót. Ezek az irásos anyagok jogi dokumentumokat, anyakönyvi adatokat, a hivatalnokok személyi adatait és könyvelési számokat tartalmaztak, ezenkivül az egykori lakosság életét, gazdasági viszonyát, a földrendszert és az adópolitikát is tükrözik.

  2002 juniusában szintén Hunan tartományban Longshan járásban az időszámitás előtti 770 és 256 közötti lelőhelynél több mint 20 ezer irott bambusz- és falapot találtak. Ezek a leletek 5-600 évvel régebbiek az előbbinél. Ezért még értékesebbek.

  Összegezve elmondhatjuk, hogy az eddig feltárt bambusz- és falapok az ókori Kina politikai, katonai, nemzetiségi, gazdasági, jogi, kulturális, közigazgatási, postai, tudományos helyzetét ábrázolják és jelentős mértékben bővitik a Qin dinasztia történetének adatait. A régészek és a történészek összevetve az eddig előkerült irott bambusz- és falap-anyagokat a papirra irtakkal, kiegészitették és részben módositották az Ókori Kina történelmének forrásait. Igy uj fénybe kerültek Kina első történelmi könyvei: a Historia és a Han dinasztia története, amelyek az időszámitásunk előtti kinai dinasztiák történelméről szólnak.