A Kínai Nemzetközi RádióA magyar nyelvű adás

Különjárat Tibetbe II
China Radio International
Belföldi hírek
Nemzetközi hírek

Kínai gazdaság

Kínai kultúra

Konyha

Utazás Kínában

Sport

Közmondások és mitoszok nyomában

Nyitott kapuk

Kínai kaleidoszkóp

Társadalmi élet
(GMT+08:00) 2004-11-10 15:21:53    
A gyémántpiac Kínában (I)

CRI

Kínában viszonylag újnak mondható a gyémántfeldolgozás. Míg az aranyművesség, a jádefaragás nagy hagyománnyal rendelkezik, addig, nem lévén Kínában számottevő gyémántbányászat, a gyémánt nem annyira kulturális érték, hanem színtiszta üzlet, és mint ilyen egyelőre meglehetősen furcsa helyzetben van az országban.

Guo Zhiyue, a kínai gyémántfeldolgozók szövetségének, a China Diamond Manufacturers' Associationnek az elnöke világosan látja ezt, sőt, ami ebből következik, vagyis, hogy míg Kínában több mint 20 ezer dolgozó évente 3 millió karát gyémántot munkál meg, és ezzel a világ második legnagyobb feldolgozója India után, addig Kínában általában kisebb gyémántokat csiszolnak, ezért lehetséges, hogy a bevétel alapján, hiába a második legnagyobb termelő Kína, India, Izrael, Dél-Afrika, és Belgium is megelőzi.

Shmuel Schnitzler, a világ gyémánttőzsdéi szövetségének, azaz a World Federation of Diamond Bourses elnöke is azt állította egy nyilatkozatában, hogy Kínában található a világ legígéretesebb gyémántfeldolgozó ipara. Ugyanis a viszonylag olcsó munkaerő, és a kínai munkások tudása a biztosíték, hogy a jövőben, mégpedig a nem is távoli jövőben Kína válik a világ egyik gyémántfeldolgozó központja Kína lesz. Schnitzler előrejelzése szerint mindez 5 éven belül várható, amikor Kína lesz a második legnagyobb bevételt elérő gyémántfeldolgozó ország. Eddig ugyan mindig Kínáról volt szó, valójában azonban az országon belül rendkívül egyenetlen a gyémántpiac eloszlása.

Jelenleg a világban mindössze 4 olyan város van, amelyben egyszerre található gyémánttőzsde és gyémántfeldolgozó központ. A belgiumi Antwerpen, a thaiföldi Bangkok, és az izraeli Tel-Aviv után most már ilyen Sanghaj, egészen pontosan Sanghaj új, legfejlettebb városrésze, Pudong is. Egyébként azért Sanghaj, és nem más kínai nagyváros, mert az említett egyenetlen eloszlás nemcsak azt jelenti, hogy a legtöbb gyémántot ebben a városban adják el Kínában, hanem Sanghaj esetében a kínai fogyasztás egyharmadáról, évi 5 milliárd jüanról (602,41 millió dollár) van szó.

A sanghaji gyémánttőzsde, a Shanghai Diamond Exchange Co Ltd. (SDE) idén ugyan már 4 éves múltra tekinthet vissza, de a 2000 októberi megalakulás után hivatalosan csak 2001 júniusában indult meg a forgalom a tőzsdén, és igazi üzleti forgalmat csak azután tapasztaltak Sanghajban, hogy 2002-ben a kínai kormány adóengedményt adott a börzén megkötött üzletekre.