A Kínai Nemzetközi RádióA magyar nyelvű adás

Különjárat Tibetbe II
China Radio International
Belföldi hírek
Nemzetközi hírek

Kínai gazdaság

Kínai kultúra

Konyha

Utazás Kínában

Sport

Közmondások és mitoszok nyomában

Nyitott kapuk

Kínai kaleidoszkóp

Társadalmi élet
(GMT+08:00) 2005-01-14 16:45:23    
Szűz hegyek, csodás csúcsok

CRI
A Diqing Tibeti Autonóm Közigazgatási Terület a dél-kínai Yunnan tartomány legmagasabban fekvő részén található. Mint műsorunk korábbi adásaiban beszámoltunk róla, itt található a világhírű Shangrilla. A Shangrilla melletti közel 5000 méter szintkülönbségű, ötszáz kilométeren át húzódó, hófedte hegycsúcsok adják a fő látványosságot a turisták számára. Összesen 13 nehezen megmászható csúcsát hó borítja, ezért Meyri havas hegységnek is hívják. Legmagasabb csúcsa a 6740 méteres Kawagebo, amely egyúttal Yunnan tartomány legmagasabb pontja. A csúcsot egy helyi tibeti hősről nevezték el, ezért a helybeliek a Kawagebot csodatevő hegynek tekintik, és évente több tízezer hívő zarándokol el ide.

A Diqing Tibeti Autonóm Terület székhelyéről, azaz Csongdianból - hűséges hallgatóink biztosan emlékeznek rá, hogy ez Shangrilla székhelye - tudósítónk egy teljes napon át autózott, amíg megérkezett a hegység lábához. A tengerszint fölött 2800 méterre fekszik, s a hóolvadás után bővízű patakok erednek innen. Még őserdő is található erre, az út mellett pedig lila indigó nő.

A helybeliek sokat tudnak mesélni a szeszélyes időjárásról, amely a hegységben minden évszakban más. A Kawagebo magas hegycsúcsát mindig akkora köd és felhőréteg borítja, hogy még derűs időben sem könnyű a ködön keresztül meglátni a csúcsot. A Meyri havas hegység az úgynevezett szűz csúcsok közé tartozik, amelyeket soha nem másztak még meg. 1987 és 1996 között japán, amerikai és kínai hegymászók többször próbálkoztak a csúcs meghódításával, de ez egyiküknek sem sikerült. 1991-ben 17 kínai és japán hegymászóból álló csoport veszett oda, ami rendkívül sajnálatos baleset a hegymászás történetében.

A magaslati nehézség leküzdése érdekében a turisták lóval jutnak fel a mászható csúcsokra. A hegység lábánál fekvő Mingyong faluban ménes áll a turisták rendelkezésére. Tudósítónk jegyet vett a lovas kirándulásra, és a hegymászás nehézségeiről beszélgetett Afennyivel, az idegenvezetővel.

Tudósítónk először az után érdeklődött, hogy Afennyi hányszor mászik fel naponta a csúcsra. 5-6-szor-volt a felelet. Ezután tudósítónk megkérdezte, hogy növekedett-e az utóbbi időben a jövedelme? A tibeti erre igennel válaszolt. Tudósítónk kérdésére azt is megerősítette, hogy az idegenforgalom fejlesztése előnyös az ott lakók számára. Azzal is büszkélkedett, hogy külföldi látogatókat is vezetett már fel a hegyre.

Néhány kilométernyi kapaszkodás után egy kis pihenőhelyre leltek, majd nemsokára váratlanul eléjük tárult a Kawagebo csúcs a felhők mögül.

A helybeli Li Ying-hua erről a következőket mondta: "A pihenőhelyet Ninonak, vagyis a varázsló palotájának hívják. A Kawagebot meglátni boldogságot jelent, s a hűség jutalma."

A gleccserek, a hótakaró és a hatalmas jégképződmények csak percekre villantak elő, aztán ismét vastag ködfátyol takarja el a csúcsot.

Környezetvédelmi szempontok miatt a Tibeti Autonóm Közigazgatási Terület vezetősége úgy döntött, hogy tilos megmászni a hegyet, a hegymászók és a turisták csak az út feléig, a hegy derekáig mehetnek fel.