A teknősbéka tehát a négy szent állat teljes jogú tagja. Annál is inkább, mert a négy szent állat együttesen felel a világ teremtéséért, legalábbis az egyik mitológiai elképzelés szerint, Pangu segítőjeként.

A teknős a teremtés nagy munkájának elvégzéséhez, majd persze azon is túl, a kínai mitológia négy fő eleméből megkapta a vizet, tehát alakja a vizet jelképezi és képviseli.

Minthogy a négy szent állat az elemek mellett a négy égtájat is felosztotta egymás között, természetesen a teknősbékára is jutott belőlük egy: ő az észak istene, vagy ura. Ezek után az is magától értetődik, hogy a négy évszak közül is éppen a tél tartozik az ő fennhatósága alá, annál is inkább, minthogy több teknősféle is téli álmot alszik.

A kínai mitológia teknősét szokták Fekete Teknősbékának is nevezni, sőt Fekete Harcosnak is, hiszen az erő és az állóképesség jelképe is. A jól ismert yin és yang kettősségéből a teknős más nem is lehet, mint a yin reprezentánsa, hiszen a teknős is, a yin is az északot képviseli.

Miként a Li Ji (Rítusok könyve) című klasszikus mű is megállapította: a teknősbéka a hosszú élet, a bölcsesség, az erő és kitartás jelképe. A kígyóval közösen pedig az univerzum nemzője.

Egy másik, egész Közép- és Kelet-Ázsiában jól ismert mítosz szerint az óceán mélyén egy óriási teknősbéka él. A kínai változatban Ao a neve, egyetlen szeme van, az is a hasa közepén. Az óceán mélyén persze még az az egyetlen szem is luxus volna, csakhogy Ao használja is a szemét, igaz, mindössze háromezer évente, amikor fölmerül az óceánból, és a hátára fordul, hogy láthassa a napot. Minthogy az unikornis csak ezer évig él, ez a teknős leginkább csak a másik két szent (és halhatatlan) állattal találkozhat. De nem is ez, illetve ő a négy szent állat egyike, hanem az észak, a tél, és a víz ura, amelyik az óceánban lakó gigászi teknősbékával ellentétben nem is halhatatlan, hanem miként az egyszarvú, "mindössze" ezer évig él.

Illetve természetesen ebben az esetben is találunk mítoszvariánsot: az ezer év itt is korszakhatár, de nem a halál, hanem a bölcsesség időszaka jön el ekkor: a teknősbéka ezredik életévét betöltve képes lesz emberi nyelven beszélni. De még hogy, mert nem ám olyanokat kezd el mondani, hogy "egy kis sajtot ennék", hanem a jövőt tudja a matuzsálemi kort elérve megjósolni, illetve a saját szemszögéből: megmondani.

És itt el is érkeztünk ahhoz a ponthoz, ami a teknősbéka szó hallatán minden bizonnyal többeknek jut ma már eszébe, mint az, hogy a négy szent állat egyikéről van szó. A teknősbéka alakja ugyanis még egy szempontból rendkívül fontos a kínai kultúra és történelem számára. A legrégebbi, a Shang-dinasztia idejéből származó kínai írásos emlékek jóslócsontokon (ezeknek semmi köze a teknőshöz), illetve teknősbéka-páncélokon maradtak fenn. Akárcsak a csontokat, ezeket is jóslásra használták. Az előbb elmondottak után már könnyű megérteni, miért. De nem csak ez az egyetlen módja volt a teknősbéka-páncél, sőt, magának a teknős hasznosításának, még ha most a kalandregények standard menüjétől, a teknősbéka-levestől el is tekintünk. Mivel a mitológiai teknős bölcs, és jövőbe látó volt, természetes tehát, hogy a valódi teknősbékáknak is hasonló képességet tulajdonítottak a régi kínaiak.

Minthogy a teknősbéka a hosszú életnek a szimbóluma, ezért különböző gyógyszereket is készítettek a páncéljából és az agyából, például veseelégtelenségre (hiszen a víz az eleme), valamint az öregedés elleni ?gyógyszert", azaz elixírt is.

A teknősbékának, legalábbis a négy szent állat egyikeként, az elképzelések szerint a feje olyan, mint a kígyóé, a nyaka olyan, mint a sárkányé, a teste pedig olyan, mint a teknősé. Ez utóbbi nem túlságosan nagy meglepetés persze.

A hiedelmek szerint a teknősbéka étel és levegő nélkül is képes élni, sőt, a fát is képes megvédeni a korhadástól.

A teknősbékát, a sárkányhoz némiképp hasonló tulajdonságai miatt ez utóbbi kísérőjének is szokták tekinteni.

A teknősbéka kínai elnevezése a gui. Találkozunk azonban a Gui-xian jelöléssel is. Míg az előző a valódi állaté, addig ez utóbbi a mitológiai teknősbéka. Régente szívesen díszítették a képével az épületeket, hiszen akkor azoknak több generációnyi időt is meg kellett érniük.

Furcsa azonban, hogy a mindennapos használatban a teknősbékának mondhatni éppen ellenkező előjelű jelentése is van, minthogy a női hűtlenség és a szexuális (hiper)aktivitás szimbóluma. Közismert, hogy a rókák (főleg pedig a tűzrókák) női alakot öltve csábítják el a férfiakat. Nos a teknősök is pont ugyanerre képesek. Érthető tehát, ha kínaiul a "teknősbéka fia", vagy a "teknőstojás" nagyjából azt jelenti, hogy fattyú. De hát végül is nem olyan meglepő mindez, ugyanannak a dolognak a két oldaláról van szó. Nem is lehet elégszer figyelmeztetni rá a néptömegeket, hogy nincs a világon se, jó se rossz, gondolkozás teszi azzá.