A "Nyolc varázs" elnevezésű híd után tovább folytatva az utat az erdők közötti sikátoron keresztül végül elérhető a nyugati oldal szélén épült Kuixing pagoda. A pagodáról tágas panoráma tárul szemünk elé: lent a hegycsúcsok körben hegyláncot alkotnak, a völgyben lévő víztároló medence felszíne tükörsima, lépten nyomon ősi kolostorok kerülnek látókörünkbe, a sárga cserép, a piros fal, az ősi fenyőfák pompás színkavalkádot formálnak.

A Hengshan hegység leghíresebb látványossága természetesen a Függő Palota-Kolostor, amelyről az Utazás Kínában című programunk több korábbi adásában beszéltünk már, így most nem ejtünk szót róla ismételten. A következőkben csak arról beszélek, hogy miért így építették meg ezt a kolostort.

A kolostor építésére, támasztópillérként faoszlopokat használtak, amelyek mindegyikét különleges olajba mártották, ezért védve volt a rovarok ellen, ráadásul nem is korhadtak el. A hegyoldalakba épített, függőleges fapillérek helyét precízen számították ki, hogy azok erejét a lehető legjobban kihasználják.

Ezen mindenképpen át kell menniük a zarándokoknak, ha északra tartanak a Wutai szent hegyhez. Ezért építették itt meg a kolostort. A hegy tövében folyik a Hunhe folyó, amely régen sokszor elárasztotta a környéket, árvizet okozva. Az emberek úgy hitték, hogy a folyóban él egy "arany sárkány", amelyet csak Buddha küzdhet le, ezért építették magasra "Buddha lakóházát", hogy az mindig figyelmeztesse a sárkányt.

Előnyös fekvésének köszönhetően a kívülről érkező hideg szél nem támadhatja a kolostort. Ráadásul az előtte magasodó csúcsok megvédik az erős napsütéstől is. A helyiek szerint nyáron naponta legfeljebb három órán keresztül süti a nap a kolostort. Így érthető, hogy miért állta ki a Függő Palota-Kolostor több mint ezer éven át a széleróziót, sőt a földrengéseket, s miért áll máig szilárdan hegy oldalába ágyazva.