Több mint 2000 esztendővel ezelőtt őseink viasszal különféle mintát rajzoltak a fehér színű vászonra, utána a vásznat több napig kék-zöld festékbe áztatták. Végül meleg vízben eltávolították a viaszt. Így született meg a kék-zöld alapszínű, fehér mintás festett vászonanyag. A batikolás a három ókori kínai festésművesség egyike volt. A 618 és 907 között uralkodott Tang-dinasztia idején dísznek illetve dekoratív célra a batikolt vászonból vagy kelméből készítettek textiltermékeket. A selyemúton más ázsiai és európai országokba is szállítottak ilyen termékeket. A gazdaság fejlődésével sok új iparág egyre inkább helyettesítette a kézműves ipart. Ennek nyomán sok helyütt már homályba veszett ez a hagyományos batikfestés. De a délnyugat-kínai Guizhou tartományban az elhagyatott távoli, nehezen megközelíthető hegyvidékeken továbbra is megőrizték ezt a kézművességet a gazdag természeti anyagok miatt. Itt Paidao és Paimo faluban sajátos jellemvonásai vannak a batikolásnak a mintarajzolás és a festési eljárások tekintetében is. Itt szinte minden nő, idős és fiatal egyaránt batikolással, illetve az így festett vászonból textiltermékek készítésével foglalkozik. A lányok ilyen vászonból készítnek ruhákat saját maguknak, jelezve kézügyességüket és okosságukat,

Guizhou tartományban a nemzeti kisebbségi vidékeken az emberek önmaguk készítik a fehér színű vásznat, majd az olvasztott méhviasszal különböző mintákat rajzolnak a fehér vászonra olyan kés segítségével, amely két vagy több finom, vékony bronzpengéből készül. A pengék között pici távolság van. A kés közepét üregszerűen dolgozták ki, hogy bizonyos mennyiségű méhviasz maradhasson benne. A festék egy helyi kék-zöld színű fűfajtából készül.

A mintakészítés így zajlik le: a mesterek először munkaasztalra terítik a házilag készített vásznat, vagy kelmét. Utána a bronzkést a felolvadt méhviaszba mártják. Végül a mesterek a késsel képzeletük szerint rajzolnak különböző mintákat a vászonra mindenféle segédeszköz, vonalzó, körző használata nélkül. A rajzolt tengelyvonalak, egyenes vonalak, körök, négyzetek teljesen összeilleszkednek, ha összehajtják őket. A rajzolt dísznövények, madarak, halak és más állatok mind élethűek. A mintakészítés után 5-6 napra a festőkádba áraztatják be a kelmét. Utána a festett vásznat tiszta forró vízbe teszik. Ettől a viasz leolvad a vászonról, s így megjelennek a különböző fehér minták. Itt kell megjegyezni, hogy a festőkádban történt áztatás során a mintakészítés során a vászonra felvitt viasz meg szokott repedezni. A festék átmegy a mintákra a repedéseken keresztül, s így különböző természetes motívumok alakulnak ki.

A guizhoui batikolt vászon, vagy kelme alapszíne kék-zöld, mintájuké a fehér. Mintáik embereket, madarakat, halakat és más állatokat, valamint dísznövényeket ábrázolnak. Emellett vannak olyan minták, amelyek kínai kalligráfiai alkotások is. A minták vagy elvont, vagy realista stílusúak. Tipikus nemzeti kisebbségi folklórértékeket képviselnek. A különböző kisebbségeknél némi eltérés észlelhető a mintákat illetően. Például a miao kisebbségnél az emberek szívesen rajzolnak az ókori bronzdob alján található mintákat. A buyi kisebbség pedig inkább a mértani mintákat szereti.

Guizhou tartományban a nők szinte minden dekoratív, díszruháját és dísztárgyát batikolt vászonból vagy kelméből készítik, például a ruhát, a fejkendőt, a köpönyeget, a szoknyát, a cipőt, az esernyőtartót, az iskolatáskát, a párnahuzatot. Jelenleg Guizhou tartományban három módja van a batikolt vászon készítésének. Először az emberek házilag készítik maguknak; másodszor műhelyben, vagy üzemben a piacra; harmadszor pedig iparművészeti célokra.