És most lapozzunk bele az elmúlt hetekben érkezett levelekbe.

Elsőként Varga Ákosnak szeretném minden kollégám nevében megköszönni, hogy annyi sok érdekes újságot küldött nekünk!

Horváth Istvánnak azt üzente Edit, hogy nagyon köszöni a levelet, hamarosan válaszol rá!

Gulyás József a következőket írta ? idézem: „A rádióhallgatás esti szórakozássá vált. De az sem mindennap, mert az én koromban többet kell pihenni. Ettől eltekintve több mint 25 éve hallgatom adásukat, és még remélem jó pár évig így tehetek. [?] Műsoraikban az együttérzés, és nem a rosszindulat nyilvánul meg. Ez mutatja, hogy országuk vezetői nem ökölrázással, de jóindulatú támogatással igyekeznek közelebb kerülni a világhoz" ? írta Gulyás József. És ha már Gulyás úrnál tartunk, engedjék meg, hogy egy másik levélből is idézzek, amit Editnek címzett egy másik kedves hallgatónk: „Szeretettel köszöntelek, mivel többet tudok rólad, mint Te rólam. Garabon Jánosné vagyok, született Gulyás Mária. Gulyás József tehát az édesapám. És hogy tovább fokozzam, Szűcs Niki pedig az unokám. Én 1948 szeptemberében születtem, két gyerekem van, Edit és Zsuzsa. Edit 36 éves és az ő kislánya Nikolett. Összesen öt unokám van, Niki a legidősebbik" ? eddig az idézet. Nagyon érdekes, és egyedülálló, hogy a dédnagypapa, a nagymama és az unoka is hallgatónk, levelezőtársunk. Talán nincs is a Kínai Nemzetközi Rádióban olyan osztály a magyaron kívül, ahol egy családon belül ilyen sok generáció hallgatja a műsorokat!

Dudás Györgytől megkaptuk a Jászkun Munkás legfrissebb számát és egy fénymásolt könyvet is. A szerző Mészáros István, a mű címe: Szocializmus, vagy barbárság mint történelmi alternatíva. Nagy érdeklődéssel forgatom a kiadványt, amit nagyon köszönök! Gyuri azt írta: „ A CCTV-ben már hetek óta minden nap látom a japánok elleni harcokról készített filmsorozatot. Számomra nagyon tanulságos és mélyen megható, nagy elismerést érdemlő jelenetek sora láttán az ember lelkéből a hála könnyei jelennek meg az arcán."

Elektronikus levélben Bozsó Károlytól a következő sorokat kaptuk: „Érdeklődéssel hallgatom műsorukat, és örömmel tölt el az a szándék, hogy kínai munkatársak fáradtságot nem kímélve magyarul tanulnak, hogy bemutathassák népüket, kultúrájukat a mi nehéz, de gyönyörű nyelvünkön. Én, mint német nyelvtanár gratulálok ehhez, és további jó munkát kívánok!"

Kedves Hallgatóink! Ezzel mai műsorunk végéhez értünk. Ne feledjék, várjuk élményeiket, emlékeiket, amelyek rádiónkkal kapcsolatosak! De természetesen azokat a leveleiket is szívesen olvassuk, amelyekben műsorainkhoz fűznek véleményt, esetleg elmesélik Kínával kapcsolatos gondolataikat.

A műsorvezetőt, Ilonát hallották. Köszönöm a figyelmüket, a viszonthallásra!