A Kínai Nemzetközi RádióA magyar nyelvű adás

Különjárat Tibetbe II
China Radio International
Belföldi hírek
Nemzetközi hírek

Kínai gazdaság

Kínai kultúra

Konyha

Utazás Kínában

Sport

Közmondások és mitoszok nyomában

Nyitott kapuk

Kínai kaleidoszkóp

Társadalmi élet
(GMT+08:00) 2006-06-23 18:25:29    
A kínai városépítés kezdetei

CRI

Az ókori városok a kínai civilizáció egyik fontos részét alkotják. Mindig is a kínai archeológusok egyik legfontosabb munkája volt megvizsgálni a városok keletkezését, fejlődését és modelljét. 

Fontos kérdés, hogy egy civilizáció kialakulásakor egy település városnak minősíthető-e, vagy sem. Ezt a következő négy tényező határozza meg: volt-e állandó település; volt-e védelmi létesítménye; volt-e kézművesség; tartottak-e vásárt. 2002-ben a közép-kínai Anhui tartományban Hanshan Lingjiatan körzetében egy ősi törzs településének romjaira bukkantak, amelyek azt bizonyítják, hogy már több mint 5000 évvel ezelőtt megjelent ezen a területen a város. Az ősi törzs lakóhelyén, ahol ma nagy kiterjedésű szántóföldek terülnek el, annak idején egy forgalmas, lüktető város létezett. A 1 millió 600 ezer négyzetméteres területen hatalmas paloták, templomok, szentélyek és más szabályos rendben álló házak, temetők voltak. Védőárok vette körül a várost. Emellett kézműipari műhelyek, piacok maradványai és protokolleseményeken használt tárgyak is kerültek itt elő. Mindez arról tanúskodik, hogy az ókorban itt a földművelés, az állattenyésztés és a kézműipar kezdeti formái már megtalálhatók voltak. Ezt megelőzően a legrégibb, több mint 4 ezer éves várost a kelet-kínai Shangdong tartományban, Rizhao város agglomerációs Wulian körzetében, Danshan faluban fedezték fel.

Az ásatások eredménye azt mutatja, hogy a Lingjiatan lelőhely három részből áll. Az elsőben a törzs egyszerű tagjainak települései, udvarai és gondosan tervezett házai voltak, amelyek városias jelleget mutatnak. Itt nagy mennyiségben kerültek elő kerámiatöredékek. Egy másik részen több mint 3000 négyzetméternyi piros agyagos tér volt, ahol a törzsi vezérek palotái, a gyülekezés és a szertartások színhelyei és a gyakorlótér voltak. A régészek szerint itt volt a törzs politikai, katonai, kulturális központja, egyben ez volt a város szíve is. Mindez a törzs magas fokú civilizáltságát és erejét mutatja. A város harmadik része a nagyméretű temető volt, középen egy méter magas oltárral, amelyen áldozati tárgyakat, köztük jáde-, kő-, és kerámiatárgyakat találtak.

Az időszámítás előtti több mint 2000 év folyamán a Shang- és a Zhou-dinasztiák korában nagyszabású városiasodási folyamat ment végbe Kínában. A múlt század elején a közép-kínai Henan tartományban Anyang város környékén bukkantak a Yinxu lelőhelyre, ahol egy Shang-dinasztia végén épült város romjai maradtak ránk. Itt palotanegyed, lakónegyed, közműipari negyed és köztemető volt. A várost védőárok határolta el a külvilágtól. Ez a város fejlettségét mutatja. 1983-ban szintén Henan tartományban Yanshi Shixianggou körzetében egy Shang-dinasztia elején épült város maradványaira találtak. A lelőhely területe meghaladta a 2 millió négyzetmétert. A város helyén hatalmas palotanegyed alapjai kerültek elő. 1999-ben a kínai régészek Anyang város külső kerületén megtalálták a negyedik Shang-dinasztiabeli város, Hengbei város romjait. Itt 25 építmény alapját tárták fel. Az egyes számú építmény alapja kelet-nyugati irányban több mint 170 méter hosszú, észak-déli irányban pedig 90 méter széles. Területe 16000 négyzetmétert tesz ki. Az oszlopok, a lépcsők, a küszöbök alapja épségben maradt.

Az időszámítás előtti 221-ben Qing Shihuang császár egyesítette Kínát és 40 igazgatási egységre, azaz Junre, valamint több mint 1000 járásra osztották az országot, ahol ezt követően nagyszabású városépítések folytak. A mai városok nagy részben az egykori Junok és járások székhelyein találhatók, legtöbbször pedig még egykori nevüket is megőrizték.