Pekingtől indulva észak felé több mint 200 kilométeres autózás után érkezhetnek a Hebei tartománybéli Chengde városba. A négy oldalról hegyek határolta település egykor Kína utolsó feudális császárának nyaraló helye volt. A város déli részén egy - a magasból - fekvő sárkányhoz hasonló Nagyfal szakasz húzódik, a szikrázó napfényben aranyló alakzat máig épségben fennmaradt szakasz, amelyet Jinshanling-nak hívnak. Ma Zhandong, egy ott tartózkodó turista három "rendkívüli" jelzővel írja le a "sárkányt".
"A Nagyfal Jinshanling nevű szakasza, rendkívül látványos és rendkívül monumentális. A hegy lábánál állva és felfelé nézve tengerhullámszerűen nyúlik el - rendkívül impozánsan."
A Jinshanlingon megtekinthetők még az írásokat a vésett téglákon, s ezzel beazonosítható, hogy ezt a szakaszt melyik évben melyik alakulat építette. A szakaszon különleges külalakú építmények is találhatóak, amelyeket bástyaépületként emlegetnek. A bástya általában két emeletes, az alsó részében hat-hét ember férhet el. A felső helyiségből jó kilátás nyílt az őröknek, a katonáknak.
Maga a Nagyfal réges-régen a védelmet szolgálta az északi nomád nemzetiségek behatolásától. Ám a 17. században a faltól északra a Kínán túli mandzsuk déli támadásai következtében, miután a Ming-dinasztiát legyőzték megalkották Kína utolsó császárságát, a Qing-dinasztiát, s ezzel megszűnt a Nagyfal védelmi funkciója. A Pekingben székelő császároknak tetszett ha a Nagyfalon túli vidékekre utaztak vadászni. Chengde épp Peking és e terület között fekszik, s amiatt, hogy itt a klíma igen kellemes, megfelelő a pihenéshez, a császárok palotákat és kerteket építtettek ide. Az 5 millió 600 ezer négyzetméter területű kastély a Qing-dinasztia császárainak legnagyobb nyaralója. Kívülről nézve egy kör alakú magas fal vonul a hegyek között, amely körülöleli a hatalmas kertet, s ezzel egy ősi bástya képét nyújtja. Odabent buja fenyőfák sora, a közöttük rejtőzik egy-egy palota. Az építmények élénk színű zománccserepek, a kihajló tetősarkok mind-mind a hely egykori jellemzői őrzik.
Wei Li idegenvezető elárulta, hogy hajdanában a három dinasztia császárai összesen 87 éven át építkeztek, amíg a kertet végleges formájában megalkották. A területen több mint 120 építmény található, pavilonok, pagodák, kolostorok, tornyok, fafolyosók, hidak. Az idegenvezető így írta le a területet:
"Négy zóna van benne, amelyek a pavilonok, a hegyek, a tó és az sík terület szerint csoportosíthatók. A pavilonok zónája a pekingi Tiltott Város alakzatát imitálva terül el, a nyaraló területnek 3%-át teszi ki. Sok benne a természeti látnivaló."
A pavilonok zónája a déli részen terül el, ahol politikai ügyeket intéztek, külföldi képviselőket fogadtak a császárok. Manapság ? a turisták kedvéért - kosztümös jelentekben, jelmezes alakok mutatják be az évszázaddal korábbi udvari történeteket.
Innen északra a tó-zóna terül el. A közel 30 hektárnyi vízfelületet rakpartok és szigetek tagolják sok részre. A dél-kínai stílusú építmények szétszórtan helyezkednek el a tó partján, színesítve a környezetet. A tótól északra fekszik a sík vidék és a hegyek zónája. Az így elrendezett kert domborzatában és felépítményeiben magán hordozza a különböző kínai területek jellegzetes vonásait, ezért azt bejárva, mintha az ország különböző részit járná az ember.
A Csengde-i császári nyaraló hely tízegynéhány évvel ezelőtt került már fel a Világörökségi Listájára. Magával a kerttel együtt a környéken fekvő 12 császári kolostort is felvették a listára. A kolostorok stílusa eltérő. Közülük a Puning elnevezésű templom az első volt, amelyet a nyaraló épületek megépítése után emeltek, már 250 éves múltra tekinthet vissza. A templomban egy 42 kézzel rendelkező, fából faragott Buddha-szobor látható. A Buddha 22 méter magas, egyenletesen faragták a testét. A Putuozongsheng nevű templom a 12 kolostor közül a legnagyobb területű. Építészeti stílusát a lhaszai Potala Palota formájához hasonlóan tervezték, ezért a templomot kisebb Potalának hívják. Hu Zhanqi, a városi igazgatóság egyik vezetője elmondta, hogy a kolostorok kastély körüli elhelyezése rendkívül kifejező. Az, hogy a csillagszerű elhelyezkedésük mintegy átkarolja a kastély épületet, a nemzetiségek összefogását jelképezi. Erről így beszélt:
"A különböző nemzetiség igényeinek kielégítését szolgálva építették fel ezeket a kolostorokat, ezért mindegyik valamiért sajátos. A nemzetiségek vallási személységeinek el kellett jönniük ide, a kolostorban szálltak meg, vallási tevékenységekkel foglalkoztak. Tehát az egyik cél az volt, hogy a nemzeti kisebbségeket szervesen beillesszék a császári igazgatásba."
A Qing-dinasztia, a többi császári dinasztiával együtt, mára történelemmé vált. De szépen maradtak fenn építészeti emlékek, köztük a látványos csengdeiek, amelyek mint a távozó császárság körvonalai, emlékidéző szerepet töltenek be mai életünkben.
|