A Kínai Nemzetközi RádióA magyar nyelvű adás

Különjárat Tibetbe II
China Radio International
Belföldi hírek
Nemzetközi hírek

Kínai gazdaság

Kínai kultúra

Konyha

Utazás Kínában

Sport

Közmondások és mitoszok nyomában

Nyitott kapuk

Kínai kaleidoszkóp

Társadalmi élet
(GMT+08:00) 2006-09-22 16:53:35    
Guan Gong, a Hadászat Istene

CRI

Kínában, több mint 5 ezer éves történelme során, rengeteg kiemelkedő személyiség élt. De ha csoportosítani akarjuk, akkor a kultúra, az oktatás területén Konfucius volt a legnagyobb személyiség, katonai téren minden kétséget kizáróan Guan Yu, más szóval Guan Gong, azaz Guan Úr, a Hadászat Istene a legjelentősebb. 

De Guan Yu szerepe és hatása nem korlátozódott csak a hadászat területére, hanem úgyszólván az emberi élet minden nemes vonatkozásában, a hazafiasság, a bátorság, a testvériség, a tisztességes magatartás, az uralkodó iránti hűség területén ő testesíti meg a legkiválóbbat.

Vajon ki is volt ez a Guan Úr?

Guan Yu az időszámítás szerinti 160 és 219 között élt. Ez a Három Királyság időszakára esett, Kína ekkor három részre oszlott. Guan Yu, az egyik királyságnak, a Shunak volt vezető tábornoka, esküvel fogadott testvére volt a Shu királynak. Emberfölötti bátorsága, testvére iránti hűsége példát mutatott az utókornak is. Már életében kivívta magának a hős nevet és elismerték, mint a hűség és testvériség példamutató egyéniségét. A történelem során folyamatosan alakult át istenné úgy, hogy egyre több hősi tettet, nemes tulajdonságot tulajdonítottak neki annak ellenére, hogy ezeket soha nem cselekedte meg.

Ennek a megértéséhez rá kell mutatni, hogy több száz évig, a III. századtól a VII. századig, a Tang-dinasztia megalakulásáig Kínában soha nem volt egységes vezetés és társadalmi nyugalom. Az emberek békére, nyugalomra vágytak, és egy eszményi vezérről ábrándoztak, aki képes a zűrzavarból az országot a békébe és emberségbe vezetni. El lehet képzelni, hogy mindjárt a Három Királyság korát követő Jin-dinasztia korában Guan Yu istenként került az emberek szívébe. A történelem folyamán annyira népszerű lett Guan Yu, hogy sok helyen a buddhista szerzetesek az ő szobrát is felállították templomaikban. Hős alakja sok színdarabban és operában szerepelt. A népszerű pekingi operában külön Guan Úr-széria is van. Színpadi alakja vörös képű, hosszú bajuszú tábornok. Guan Yu annyira tökéletesedett, hogy a Hadászat Istene, Hadászati Király lett, a parasztok még a Hadászat Császárának is nevezték. A XVII. században, a Qing-dinasztia közepén a korabeli fővárosban, Pekingben 116 Guan Úr templom volt, messze maga mögé szorítva a konfuciánus templomok számát, pedig a központi hatalom utasítása értelmében miden járásban kötelező volt konfuciánus templomot emelni. Amíg azonban a Qing-dinasztia idején az országban összesen 3 ezer konfuciánus templom volt, a Guan Úr templomok száma több mint 300 ezer volt, azaz százszor annyi, mint konfuciánus templom. Természetesen meg kell állapítani, hogy a hivatali tisztelet terén és építési szempontból a konfuciánus templomok komolyabbak voltak Guan Úr templomainál, hiszen az utóbbiakat főleg a helybeli lakosok és parasztok emelték, viszont Konfucius tanait az uralkodók követték.