Göncz Kinga pekingi sajtóértekezletén beszámolt arról, hogy

mostani látogatásának fő célja az, hogy az idén ősszel kezdődő és nyolc hónaposra tervezett magyar kulturális és gazdasági évadot politikai szinten előkészítse.

Elmondta a sajtóértekezleten: 2007 őszétől 2008 tavaszáig egy magyar évadot tervezünk 10-11 kínai városban. Ennek keretében szeretnénk bemutatni a magyar kultúrát, ennek nagyon sok fajta aspektusát. Szeretnénk üzletember találkozókat szervezni, hogy többet tudjanak egymásról, és ez elősegítse a befektetéseket és a további kereskedelmet. Szeretnénk turisztikai információkat elhozni Magyarországról. Örvendetesen nő a Kínából Magyarországra látogató turisták száma. Fontos része lenne ennek egy a gasztronómiai bemutató, és egy nagyon fontos terv: Magyarországon a februárban megrendezendő kínai-magyar testvérvárosi találkozó.

De miért pont nálunk, Kínában kerül sor erre a nagyszabású rendezvénysorozatra? Tudósítónk kérdésére válaszolta a minisztert: Mert Kína nagyon fontos partner Magyarország számára. Régiek a kapcsolatok gyökerei, de most hogy ilyen fantasztikus fejlődés zajlik az országban, azt gondoljuk, hogy erre a régi kapcsolatrendszerre egyre inkább ráépül egy nagyon szoros gazdasági kapcsolatrendszer is. Befektetők jönnek-mennek, üzletemberek keresnek lehetőséget, és az ilyen fejlődés mindig segíti azt, hogyha kulturálisan is egy ország jelen tud lenni egy másik országban. Ezért gondoltuk kombinálni a kettőt.

Az évad előkészítése mellett Göncz Kinga három levelet is hozott magával Wen Jiabao kínai miniszterelnöknek, Sun Jiazheng kulturális miniszternek és a kínai kereskedelmi miniszternek. Ezzel kapcsolatban elmondta: A levél tulajdonképpen a különböző programokról szól, Hiller István miniszter úr levelét hoztam el, aki a kulturális programtervekről írt most már elég részletesen lebontva. Elhoztam a Gazdasági Minisztérium vezetésének a levelét, amelyik az üzletember programokról, befektésösztönzési programokról szól, és a miniszterelnök úr levelét, aki azt kéri, hogy a kínai vezetés támogassa ezeket a törekvéseket.

A tájékoztatón értesültünk, hogy a kétoldalú kereskedelem belső arányai az utóbbi időben pozitívan változtak. Azzal kapcsolatban, hogy a kínai árúk exportja mennyire veszélyezteti az európai, illetve a magyar piacot, a minsizter így válaszolt: Egyrészről én azt gondolom, hogy mindannyiunk számára adott a globális gazdaság összes lehetősége, meg veszélye is. Európának is, de azt hiszem mindegyik országnak felelőssége az, hogy ebben úgy vegyen részt, hogy egyrészt figyelembe vegye a saját országának, saját régiójának az érdekeit, más részről meg figyeljen más országokra, más régiókra is, tehát ez egy kölcsönös folyamat, egy kölcsönös felelősség. Európának is végig kell gondolnia, hogy az európai foglalkoztatás, az európai szociális rendszer szempontjából, az európai mezőgazdaság szempontjából, mi az amilyen területen nyithat, milyen tempóban nyithat, hol van szükség védelemre, de azt gondolom, hogy erre Kínának is szüksége van. Szükség van például arra, hogy kölcsönösen tiszteletben tartsuk a szellemi termékek védelmét és a jogait, arra tehát hogy ezeket is figyelembe vegye mindegyik ország.

Göncz Kinga miniszter most először járt Kínában. Milyen benyomásai lehetnek?

Ami a legegyértelműbb az, hogy fantasztikus fejlődés van itt. Tényleg fantasztikus fejlődés, és hogy az ember egyrészt látja ezt a nagyon régi, nagyon kifinomult kultúrát, más oldalról pedig ezt az iszonyatos lendületet, ami nagyon komoly benyomásokat hagy az emberben.

Kedves hallgatóink, Göncz Kinga magyar külügyminiszterrel készített interjúnkat foglaltuk össze.

Köszönjük a figyelmüket, Zhao Jingt, azaz Laurát hallották, a viszonthallásra!