|
Tudósítónk jelentése szerint az Európai Unió tagállamai vezetője március 19-én Brüsszelben két napos tavaszi csúcsértekezletet tartják, amelyen ismét értékelik az EU-nak gazdaságélénkítő terve végrehajtási helyzetét és problémákait, s megvalosítható tervet keresik a közép-kelet-európai tagállamok nehéz helyzetbők megszabadulásának érdekében. A pénzügyi válság háttér alatt tartják a szokásos gazdaságról szóló csúcsértekezletet, a résztvevők várják ezt a csúcsot.
A csúcstalálkozó főtémája az: hogyan elősegítik az EU gazdaságélénkítő tervét mielőbb igazi hatásokat gyakorolni. A nemzetközi pénzügyi válság súlyosan támadott, visszaesett gazdaságok mentésének érdekében, tavaly decemberben tartott az EU csúcstalálkozója elvileg jóváhagyta az EU bizottsága kidolgozott 200 milliárd euro érdékű gazdaságélénkítő tervet. De a terv a közkiadások bővítése, adócsökkentés, kamatláb csökkentése, három politikai eszközöt hozott fel, a Európai Központi Bank egyedül határozhatja a kamatláb csökkentése, ezen kívül a közkiadások bővítését és az adócsökkentést kellenek a tagállamok nézetazonosságra jutatni. De tavaly, a pénzügyi válság kezdete óta a tagállamok sajátos álláspontját fenntartják, a helyzet igen rendezetlen, nézetazonosság jutatása nem könnyű.
Az adócsökkentési kérdésben a gazdaságélénkítő terv azt javasolja, hogy a tagállamok csökkentsék az értéktöbbletadót a fogyasztásokat ösztönzésnek és foglalkoztatást előmozdításnak érdekében. De az EU legnagyobb gazdaság, Németország aggódik azért, hogy ez a javaslat hatást gyakorol a kormány pénzügyi jöveldelmére, s ellenezte. Nehéz vitat után, végezetül e hó 10-én az EU pénzügyi miniszterei konferencia kompromisszumot köttek arról, hogy a tagállamok sajátos helyzete alapján önkéntesen csökkentik egyes iparágazat értéktöbbletadót. Tartó csúcstalálkozón várhatóan jóváhagyják a döntést, de a döntés igazi hatása kételkedik.
A közkiadások bővítése egy igazi bajos kérdés, közvetlenül pénzt érinti. A 200 milliárd euró érdékű gazdaságélénkítő tervből 170 milliárdot a tagállamok kiadnak. A belső kereslet bővítése követeli adócsökkentést, a kormáyok múszáj adósleveleket kibocsátani, a pénzügyi deficit túlzott.
A csúcstalálkozó másik főtémája az: hogyan segítik a pénzügyi válság súlyosan támadott közép-kelet-európai tagállamokat, a részvevők nagy figyelemmel kísérik az uniós pénzügyi segélyalap keretének növelését. A kelet-közép-európai régió gazdasági helyzete továbbá súlyosbodik, ezt követően tavaly decemberben tartott EU-tagállamai csúcsértekezleten azt jóváhagyta, hogy az uniós pénzügyi segélyalap mértéke 12-tól 25 milliárd euróra emelkedik, e 9,6 milliárd segélyt már nyújtott Magyarországnak és Lettországnak. Eddig rendkivüli segélyt nyújt Romániának, valószínűleg más több kelet-közép-európai ország segélyre van szükség.
Ez a csúcsértekezlet igazánból április kezdetében Londonban tartandó G20-csúcstalálkozó előtte, az EU belső előkészítő ülése van.
|
