Tudósítónk jelentése szerint az Európai Unió tagállamainak vezetői március 19-én Brüsszelben kétnapos tavaszi csúcsértekezletet tartanak, amelyen ismét értékelik az EU gazdaságélénkítő tervének végrehajtását és a problémákat, megvalósítható tervet keresnek a válsághelyzetben lévő kelet-közép-európai tagállamok megsegítésére. A pénzügyi válság közepette tartják a gazdaságról szóló szokásos csúcsértekezletet, ami elé nagy várakozással tekintenek a résztvevők.

A csúcstalálkozó fő témája az EU gazdaságélénkítő tervének előmozdítása a mielőbbi eredmények érdekében. A nemzetközi pénzügyi válság súlyos helyzetet idézett elő, ezért a gazdasági visszaesés megállítása érdekében a tavaly decemberben tartott EU-csúcson elvileg jóváhagyták az Európai Bizottság által kidolgozott 200 milliárd euró értékű gazdaságélénkítő tervet. A terv három eszközt határozott meg: a közkiadások bővítése, adócsökkentés, kamatlábcsökkentés. Ezenfelül az Európai Központi Bank önállóan határozhat a kamatláb csökkentéséről, azonban a közkiadások bővítéséről és az adócsökkentésről a tagállamoknak nézetazonosságra kell jutniuk. A pénzügyi válság tavalyi kezdete óta a tagállamok nem adták fel saját álláspontjukat, ami igen rendezetlen helyzethez vezetett; nem könnyű a közös álláspont kialakítása.

Az adócsökkentés kérdésben a gazdaságélénkítő terv azt javasolja, hogy a tagállamok csökkentsék az értéktöbbletadó mértékét a fogyasztás ösztönzése és foglalkoztatás előmozdítása érdekében. De az EU legnagyobb gazdasága, Németország aggódik, hogy ez a javaslat hatást gyakorol a kormány pénzügyi bevételére, és így ellenzi ezt. Hosszan tartó vita után végezetül március 10-én az EU pénzügyminisztereinek konferenciáján kompromisszumot kötöttek arról, hogy a tagállamok sajátos helyzetüknek megfelelően önként csökkenthetik egyes iparágazatok értéktöbbletadójának mértékét. A mostani csúcstalálkozón várhatóan jóváhagyják a döntést, de ennek valós hatása továbbra is vita tárgyát képezi.

A közkiadások bővítése egy igazán problémás kérdés, ami szorosan kötődik a pénzekhez. A 200 milliárd eurós gazdaságélénkítő tervből 170 milliárdot a tagállamok adnak. A belső kereslet élénkítése adócsökkentést igényel, a kormányoknak adósleveleket kell kibocsátaniuk, a pénzügyi deficit pedig túl nagy.

A csúcstalálkozó másik fő témája a válságos helyzetbe került kelet-közép-európai tagállamok megsegítése. A részvevők kíváncsian várják, hogy bővítik-e az uniós pénzügyi segélyalap keretét. A kelet-közép-európai régió gazdasági helyzetének további romlása után a tavaly decemberben megtartott uniós csúcsértekezleten jóváhagyták, hogy az uniós pénzügyi segélyalapot 12 milliárdról 25 milliárd euróra emelik, és ebből 9,6 milliárd segélyt kapott Magyarország és Lettország. Rendkívüli segélyt nyújtottak Romániának, és valószínűleg más kelet-közép-európai országok is segélyre szorulnak.

Ez a csúcsértekezlet valójában a G20-ak április elején Londonban megrendezésre kerülő csúcstalálkozójának európai uniós előkészítse.