|
Március 20-a az iraki háború kitörésének hatodik évfordulója. Hat évvel ezelőtt az Egyesült Államok és Nagy-Britannia az ENSZ meghatalmazása nélkül háborút indított Irak ellen. Idén júliusban a brit hadsereg teljesen kivonult Irakból. Az eltelt hat évben a kormányzó brit Munkáspárt követte az Egyesült Államokat, majd később kidolgozta a kivonulás tervét. Ebben az időszakban Nagy-Britannia folyamatosan változtatta Irak-politikáját.
Hat évvel korábban Tony Blair akkori brit kormányfő Amerikát követve indított háborút Irak ellen. De a háború nem a remélt határidőn belül fejeződött be. Ennek következtében a Munkáspárt támogatottsága és Blair tekintélye jelentősen csökkent és Blair a nyomásnak engedve távozott a belpolitikából.
Gordon Brown, Blair utódja az Irak-politika kapcsán elismerte, hogy Nagy-Britannia hibát követett el. 2007-ben, nem sokkal hivatalba lépése után Brown csökkentette az Irakban állomásoztató brit katonák létszámát, decemberben a brit alakulat átadta a dél-iraki Bashir tartomány feletti ellenőrzést az iraki biztonsági erőknek. Ugyanakkor Brown határozata szerint a kormány helyett csupán a parlamentnek van joga katonákat küldeni külföldre.
Tavaly év végén Brown váratlanul Irakba látogatott, és Núri al-Máliki iraki kormányfővel együtt nyilatkozatot adott ki, amely szerint 2009 júliusának vége előtt kivonulnak Irakból a brit katonák, és csak két-háromszáz fő marad hátra, akik a kiképzésben fognak segíteni.
Elemzők szerint a mielőbbi kivonulás az egyetlen lehetőség a Brown-kormány számára. Ezt azzal indokolják, az iraki háború miatt Nagy-Britannia többször terrortámadás célpontjává vált. Másodszor, a Munkáspárt komoly belpolitikai problémákkal küzd. Katonai körökben nézeteltérést okoz, hogy az ellenzéki Konzervatív Párt és a lakosság erőteljesen bírálja a Munkáspártot. Harmadszor, az iraki háború tetemes anyagi és emberi veszteséget okozott Nagy-Britanniának, ezért nem tud hatékony támogatást biztosítani az Iraknál fontosabb afganisztáni háborúhoz.
A sajtó beszámolói szerint Brown egyrészt törekszik a brit katonák Irakból történő kivonására, másrészt Brown úgy véli, hogy a brit Irak-politika változása nem sérti Nagy-Britannia és az Egyesült Államok közötti viszonyt.
Jelenleg a britek nagy figyelemmel kísérik az iraki háború megindításával foglalkozó kormányülés részleteit. Az ellenzéki párt az emberek követelésével gyakorol nyomást a Munkáspártra. A BBC által közzétett legújabb közvélemény-kutatás szerint a britek háromnegyede követeli, hogy vizsgálják ki a katonák Irakba küldéséről szóló döntést.
Hat év telt el az iraki háború kitörése óta, de még nem csökkent a Munkáspártra nehezedő politikai nyomás.
|
