 Az EU soros elnökségét ellátó Csehország alsóháza március 24-én jóváhagyta a kormány elleni bizalmatlansági indítványt, ami azt jelenti, hogy Mirek Topolánek kormánya le fog mondani. Ezzel kapcsolatban megfigyelők rámutattak, az hogy a globális gazdasági válság elterjedése és az európai gazdasági recesszió helyzetében a cseh kormány válsághelyzetbe került, valószínűleg gondot jelent az Európai Uniónak.
A cseh média nemrégen nyilvánosságra hozta, hogy Topolánek megpróbálta megakadályozni egy olyan riport televíziós sugárzását, amely kedvezőtlen színben tüntette volna fel a kormánykoalíciót. Ez nagy visszhangot keltett a cseh lakosság körében. Az ellenzéki párt az alkalmat felhasználva a parlament elé terjesztette a kormány iránti bizalmatlansági indítványt, amelyet végül 101 igen, és 96 nem szavazattal hagytak jóvá az alsóházban. Topolánek ezt követően kifejtette, hogy a legkorábban március 26-án mond le. Jiri Paroubek, a szociáldemokrata párt elnöke megjegyezte, mivel Csehország még az EU soros elnöke, ezért az ellenzéki pártnak rugalmas politikát folytatnia kell, és megállapodtak abban, hogy a mostani kormány tovább dolgozik, s júniusban befejezi az EU soros elnökségével járó munkát, majd augusztusban tartanak választásokat.
Mirek Topolánek március 25-én Franciaországban az Európai Bizottság székhelyén beszédében kifejtette, hogy kormánya lemondása nem befolyásolja országa elnökségét, ugyanakkor jelezte, hogy országa ígéretet megtartva a Lisszaboni Szerződés elfogadására törekszik. Egyes európai politikusok rámutattak, hogy egy bizalmatlansági indítványt ért kormány nem tudja jól ellátni az EU elnökségi teendőket.
Megfigyelők úgy vélték, hogy új uniós tagországként Csehországnak több kihívással kellett szembe néznie miután Franciaországtól átvette az EU soros elnökségét. Megjegyzik, hogy a globális gazdasági válság és a klímaváltozás kérdése előtt Csehország nemzeti ereje és befolyása gyengébbnek volt mondható. Emellett Csehországban máig sem fogadták el a Lisszaboni Szerződést, amit más uniós tagországok bíráltak.
Az EU történelmében 1993-ban és 1996-ban kétszer történt hasonló eset, amikor Dánia, illetve Olaszország látta el az EU elnökséget. Ez bizonyos mértékben befolyásolta az EU normális működését. Most a cseh kormány helyzete okoz gondot az EU-nak. Hamarosan kezdődik a G20-ak csúcsa Londonban, ahol az EU szeretné az alkalmat felhasználva az Egyesült Államokkal ütköztetni elképzeléseit az új pénzügyi világrendszerrel kapcsolatban. A másik, hogy májusban lesz az európai-amerikai csúcs, ami a két fél közötti első külön találkozó lesz Barack Obama hivatalba lépése óta. Az Európai Unió elnökségének gyengesége kétségtelenül csökkenti az EU nemzetközi státuszát.
|
