Rádiónk jelentése szerint az EU 27 tagországa és a meghívásra érkezett kelet-európai országok, Ukrajna, Moldova, Fehéroroszország, és a dél-kaukázusi országok: Grúzia, Örményország, Azerbajdzsán vezetői vagy képviselői május 7-én Csehország fővárosában, Prágában megtartották az EU első értekezletét az úgynevezett keleti partnerség programjáról. Sok vezető távolmaradása miatt csökkentek az értekezlettel szembeni várakozások.

A keleti partnerség terve az EU „európai jó szomszédi politika" keretéből született, amit először tavaly júniusban Lengyelország és Svédország fogadott el az EU nyári csúcsértekezletén. Tavaly december 3-án az Európai Bizottság hivatalosan is kiadta a keleti partnerség tervét, amit az EU idén márciusban tartott tavaszi csúcsértekezletén elfogadtak. A terv szerint az EU az érintett országokkal külön-külön szabad kereskedelmi területet alakít ki, s megerősíti az energiaügyi együttműködést, valamint a pénzügyi segélyezést. Az EU ösztönözni fogja a bevonni tervezett országokat arra, hogy mélyítsék el a térségi együttműködést, fejlesszék a „déli energia folyosót", hogy az EU energiaellátása sok forrásból táplálkozzon. Az EU a keleti partnerség tervét elindítva ezekben az országokban folytatni akarja az uniós fejlesztést a politikai, a gazdasági és a társadalmi területeken, ugyanakkor meg kívánja erősíteni az EU energiaellátásnak biztonságát.

Sajnálatos fejlemény, hogy Gordon Brown brit miniszterelnök, Nicolas Sarkozy francia elnök, José Luis Rodríguez Zapatero spanyol miniszterelnök és néhány nagy EU-tagország vezetője kifejtették, hogy belföldi elfoglaltságuk miatt nem tudnak részt venni az értekezleten. A lengyel és az ukrán vezető az ülés megnyitásáig nem döntött arról, hogy elmegy-e az ülésre.
Egy EU-tisztviselő az ülés előtt megjegyezte, hogy Brown és Sarkozy hiányzása miatt a világ úgy vélheti, hogy az EU nem tartja elég fontosnak a keleti partnerség tervét, amit részben Oroszország diplomáciai sikerének is tartanak.

Elemzők úgy vélik, hogy a csúcsértekezletet azért nem jellemzi az átütő lelkesedés, mert Oroszország befolyása érvényesül. Bár az EU folyamatosan azt hangoztatja: tervének célja, hogy hozzájáruljon a keleti szomszédos országok gazdaságának fejlődéséhez és helyzetük stabilizálásához, s ez nem jelenti, hogy fel kívánja venni ezeket az országokat az unióba, erről Oroszországot nem tudja meggyőzni.

Ezek a programok világosan eltérnek Oroszország stratégiai érdekeitől, ezért Oroszországnak egyes szomszédos országai is kénytelenek óvatosan kezelni a kérdést. Jelentések szerint Donald Tusk lengyel miniszterelnök az utolsó pillanatig azért volt bizonytalan abban, hogy megjelenjen-e az ülésen, mert szeptemberben találkozik Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnökkel, s nem akarta, hogy a találkozót beárnyékolja a részvétele.

Tervek szerint a keleti partnerség csúcsértekezlete zárásaként az együttműködést előmozdító határozatról közös nyilatkozatot adnak majd ki.