Az Egyesült Államok és Oroszország június 24-én Genfben befejezte a tárgyalások újabb, kétnapos fordulóját a stratégiai fegyverek csökkentéséről, melynek célja, hogy még az idén kialakítsák a stratégiai fegyverek korlátozásáról szóló egyezménytervezetet. Elemzések szerint bár az USA és Oroszország optimista a tárgyalásokat illetően, a felek között világos nézetkülönbségek vannak a rakétaelhárító rendszerről és sok technikai kérdésben, ezért nem tudni, hogy a felek még ebben az évben aláírhatják-e a stratégiai fegyverek csökkentéséről szóló egyezményt.
1991. júliusban ratifikálta az Egyesült Államok és a volt Szovjetunió a stratégiai támadó fegyverek csökkentésével és korlátozásával foglalkozó egyezményt, mely 1994. decemberben lépett hatályba, és idén december 5-vel jár le. Április 24-én a két ország ismételten hangsúlyozta, hogy arra törekednek, hogy még az idén a tárgyalásokon keresztül befejeződjön az egyezménytervezet megfogalmazása.
A hosszú ideje szünetelő leszerelési folyamat és a stratégiai fegyverek csökkentésével foglalkozó egyezmény megkötésére vonatkozó folyamat elindítása az Obama kormány első intézkedése arra, hogy javítsák az USA és Oroszország közötti kapcsolatot. Májusban és júniusban a felek már folytattak a tárgyalásokat. Bár mind a két fél úgy véli, hogy a tárgyalás konstruktív, a tárgyalások konkrét eredményeiről nem szólnak.
Májusban Vlagymir Putyin orosz miniszterelnök kijelentette, hogy országa azt kéri, hogy a tárgyalások napirendjére vegyék fel a Kelet-Európába telepítendő amerikai rakétavédelmi rendszert, és kifejtette, hogy a rakétaelhárító rendszerrel kapcsolatos amerikai álláspont meghatározza a tárgyalás végső kimenetelét. Dmitrij Medvegyev orosz elnök június 20-án Hollandiában ismételten hangoztatta ezen álláspontját. Az orosz előfeltételekre az amerikai vezetés nem reagált közvetlenül. Azonban egyes amerikai tárgyalók kifejtették, hogy a rakétavédelmi rendszer védelmi célokat szolgál, nem irányul Oroszország ellen.
Korábban elemzők szerint az USA és Oroszország a hidegháborús időszakban állapodott meg arról, hogy az atomfenyegetés stratégiája már nem indokolt a kialakult helyzetben, a felek egyaránt készek a leszerelésre, ezért optimisták a tekintetben, hogy még év vége előtt meg tudják kötni az egyezményt. Voltak olyan hírek is, melyek szerint a felek delegációi az elmúlt három tárgyalás fordulóján arra törekedtek, hogy Obama amerikai elnök júliusi oroszországi látogatása előtt kössenek előzetes keretegyezményt. Azonban a felek között nem csak a rakétavédelmi rendszerről vannak különbségek, hanem sok technikai kérdésben is.
Emellett egyre forróbb a Koreai-félsziget és Irán nukleáris kérdése, a felek álláspontjai is megváltoznak, és ezek mind hatást gyakorolhatnak a tárgyalások kimenetelére.
|