Peking óvárosának keleti részén egy sajátos stilusú épületegyüttes fekszik, amely magán viseli a a han-kinai, a mandzsu, a mongol és a tibeti épitőmúvészet stilusjegyeit. Ezt az épületkomplexumot Yonghe Palotának nevezik.
A Yonghe palota neves lámakolostor. Területe több mint 60 ezer négyzetméter. A benne lévő helységek száma meghaladja az ezret. Eredetileg Yinzheng Beile herceg palotája volt, amelyet apja, a Qing dinasztia második császára, Kang Xi 1694-ben épittetett számára. 1723-ban Yinzheng Beile apja örökébe lépett, császár lett és átköltözött a Császári Palotába, azaz a tiltott városba. A Yonghe palota egyik felét megtartotta, a másik felét pedig az egyik lámaista szekta, az ugynevezett Sárga Szekta megalapitójának Luobuzan Zakbának ajándékozta. Az akkori Dalai és Pancsen láma is az ő tanitványa volt.
A láma kolostorban rengeteg épitészeti, kulturális emlék van. Most csak a három legkiemelkedőbbet mutatjuk be. Elsőként a Falun Pavilonban emelkedő úgynevezett Arhat hegy szoborról lesz szó, amely Sakjamuninak, a buddhizmus megalapitójának 500 tanitványát, azaz arhatját ábrázolja. A hegy alakú alkotás közel 4 méter magas, több mint 3 méter hosszu. Messziről rendkivül müvészi fafaragványnak tünik, amelyen erdők, mély völgyek, terebélyes ciprusfák, szinpompás pagodák, régi pavilonok, barlangok, szerpentinek, ösvények, lépcsők, patakok, hidak látszanak. Közelebbről a figurák arcvonásairól, mozdulatairól kiderül, hogy mind egyéniek, a hegyek és völgyek minden apró részlete kidolgozott. A hegyláncok és a hegyvonulatok teljesen élethűek. Az 500 arhat figurát a hegyek és a völgyek között szórták el. Minden szobor testalkata, testtartása, és arckifejezése más és más, rendkívűl értékes alkotásokról van szó. Sajnos, csak 449 szobor maradt ránk, a többi elveszett a háborúk során.
A második jelentős történelmi, müvészeti emlék Buddha tanitványának Maitreya-nak a szobra. A szobor a Wangfu Pavilonba áll. Ez a Lámakolostor legmagasabb épülete. Több mint 30 méter magas, fából épült. Kivülről háromszintesnek látszik. De bent nincsenek szintek, csupán Maitreya 26 méter magas szobra, amelyet egyetlen igen értékes szantálfából, a világ egyik legnagyobb fájából faragták. A szobor alsó nyolc métere a föld alatt van. A 18 méteres felső része pedig a felszin fölött. A szobor súlyát mintegy 100 tonnára becsülik. Amikor 1979-ben tatarozták az épületet, megállapították, hogy a szobor földalatti része is igen szilárd és ép maradt annak ellenére, hogy már több mint 200 éve faragták. Ez a kínai szobrászat és müemlékvédelem magas szinvonalát tükrözi.
A harmadik jelentős értéket Sakjamuni Buddha bronzszobra jelenti, amely a Zhaofo pavilonban a Fokan cellában helyezkedik el. A szobor mögött egy fénylő fal áll. A cellát és a falat egy igen értékes kemény fafajtából, a namuból faragták. A cella két emelet magas, mint maga az épület is. A falba egy bronztükröt épitettek bele. Amikor besüt a nap, a tükör a napfény és az örökmécses fényével árasztja el az egész Buddha szobrot. A cellát két faoszlop tartja, ezeket aranylemezzel vonták be. Az oszlopokra 99, különböző alakú sárkányt véstek.
Emellett a kolostor egyes épületei is igen érdekesek. Igy például a kereszt alaku Falun pavilon nemcsak a han, azaz a kínai épitészet elemeit tartalmazza, hanem a tibeti stilust is tükrözi. A tetején öt aranyozott torony emelkedik. Ez a tibeti épitőmüvészet egyik szimbóluma. A kolostorban egy óriási kőtábla áll, amelybe a Qing dinasztia egyik császárának írását vésték be kínai, mandzsu, mongol és tibeti nyelven. A cikk a lámaizmus eredetét és a császári udvarnak a lámaizmussal szembeni politikáját rögziti. Ez a kőtábla a különböző nemzetiségek összetartozását tükrözi.
1981-ben megnyitották a Lámakolostort a közönség előtt. Évente mintegy 1 millió látogatót fogadnak. A kolostor nemcsak a buddhizmus szentélye, hanem a han, a mandzsu, a mongol és a tibeti nemzetiség kulturájának és müvészetének tárháza is.
|