A Changleyuan lakóparkban tudósítónknak nem volt nehéz dolga megtalálni vendéglátóit. A 70 éves Tuersungul ujgur nemzetiségű, aki nyelvészként dolgozott nyugdíjba menetele előtt. Július 5-én este, amikor az erőszakos bűncselekmény történt, az idős ember nem hagyta el otthonát. Ennek ellenére is tisztán hallotta a zűrzavar okozta zajt.

"Soha életemben nem éltem át ilyet. Aznap este váratlanul értek a történtek; kutyák ugattak, emberek kiabáltak. Nagyon féltünk a hangokat hallva."

Az idős unoka lánya, Sabia szintén az idős ember lakásában él, és aznap is otthon volt. Sabia férje pedig injekcióért vitte lányát a kórházba. Este a vacsora után Sabia telefonon értesült férjétől a kórház környéki zavargásokról.

Este 9 órakor az udvart robbanás hangja járta be, sokan kiabáltak - emlékeztetett Sabia. Az ujgur asszony kirohant az épületből, hogy megnézze, mi történt. De a lakópark bejáratánál aggódó szomszédai feltartoztatták.

"A kórházba akartam menni taxival. De udvarunkban lakó szomszédaim meggyőztek, hogy ne menjek, mert a kórháznál zűrzavarosabb a helyzet. Egy szomszédom öt-hat méterre mutatott, ahol hat-hét emberi holtestet láttam."

A garázdálkodást követően a lakók által gyakran látogatott szupermarket romokban hevert, ami még nagyobb aggodalmat váltott ki Sabia családjában.

"Gyakran fordultunk meg a szupermarketben, melynek tulajdonosa és eladói mind han nemzetiségűek. Ezzel szemben az üzlet kuncsaftjainak 99%-a ujgur. Jó kapcsolatban vagyunk egymással. 24 órán át volt nyitva a bolt, nagyon kedveltük."

A sorsdöntő időszakban mutatkozott meg, hogy mit is ér ez a jó kapcsolat. A július 5-ei esemény napján Sabia férje hazafelé útközben megmentette egy menekülő han nemzetiségű honfitársát. Sabia elárulta tudósítónknak, hogy amikor férje beindította a kocsiját, a hátsó ajtót kitárta egy ismeretlen férfi, aki azért könyörgött, hogy vigye őt haza.

"A férfi azt kérte a férjemtől, hogy mentse meg őt! >>Itt van a személyi igazolványom, én a 63-as autóbusz sofőre vagyok<< - mondta. Kicsit korábban tönkre tették a buszt, ezért rohant oda. >>Nézze meg az igazolványom<< - kiabálta. Erre úgy válaszolt a férjem, hogy nyugodjon meg, és szálljon be az autóba. Előbb hazavitte a sofőrt, és csak utána jött haza."

A július 5-ei eseményről szólva a Tuersungul család véleménye szerint a történteknek nincs semmi köze a nemzetiségek közötti kapcsolathoz. Az idős ember szemében Hszincsiang különböző nemzetiségei között egyáltalán nincs nagyobb ellentét vagy konfrontáció.

"Jól élünk egymás mellett. A történtek ellenére jobb közös életet remélek" - mondta a nyugdíjas.