|
Tudósítónk jelentése szerint az Európai Parlament 2009-2014-es ciklusának első plenáris ülését a franciaországi Strasbourgban tartják július 14-től. A háromnapos ülésen megválasztják az Európai Parlament új elnökét, 14 alelnökét, illetve húsz bizottságának vezetőjét. Emellett még tárgyalást fognak folytatni az EU 2009-es második félévi munkatervéről, amelyet az EU soros elnöki tisztét betöltő Svédország és az EU bizottsága közösen ad ki.
Jelentések szerint az Európai Parlament 1958-ban alakult meg, amely korábban az Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK) parlamentje volt. 1962-ben lett hivatalosan Európai Parlament. Az EU legfontosabb szerveinek egyikeként az Európai Parlament az EU felügyeleti szerve. Az elmúlt években az EP egyre fontosabb szerepet játszott az EU-ban. Idén június 7-én ért véget az EP-választás. A 27 EU-tagország több mint 75 millió állampolgára 736 EP-tagot választott.
Jerzy Buzek volt lengyel kormányfőt választotta meg az Európai Parlament (EP) új elnökének a 736 fős testület. A 69 éves Buzek a júniusi választások után tartott első ülésen nyerte el a parlament támogatását; az EP-ben a jobbközép pártok alkotják a legnagyobb erőt. Az EP elnökének megbízatása két és fél évre szól. Buzek után bizonyosan egy szocialista képviselő tölti majd be az elnöki posztot.
Jerzy Buzek az EP első elnöke, aki kelet-európai. Ez 51 év óta most fordult elő először. Ez azt mutatja, hogy az EU új tagországai egyre fontosabb szerepet játszanak az európai ügyekben.
Buzek elmondta, hogy a jelenlegi globális monetáris válsággal szembeni fellépés, az energiabiztonság és a migráció kérdése lesz az új EP legfontosabb feladata. Emellett arra is törekedni fog, hogy végrehajtsa a lisszaboni stratégiát, és ezzel az EU-t a világ legerősebb gazdasági egységévé tegye.
Az EP új elnöke hozzátette, hogy az általa vezetett EP rendezni fogja azokat a kérdéseket, melyek az új és a korábbi EU-tagországok között a felszínre kerültek, ezzel megteremtve az EU egységét. A nemzetközi helyzet is sokat változott, ezért az EU és az Egyesült Államok között újabb stratégiai megállapodásokat kell aláírni, mert az ázsiai országok egyre gyorsabban fejlődnek.
Ezenkívül a résztvevők még tárgyalást fognak folytatni a júniusi EU-csúcson kidolgozott több megállapodásról, és vizsgálati beszámolót fognak készíteni az EU előző elnöki tisztét betöltő Csehország munkájáról. Fredrik Reinfeldt svéd miniszterelnök a résztvevők előtt számol be a svédek terveiről és céljairól. Fredrik Reinfeldt július 14-én elmondta, hogy a jelenlegi monetáris válság közepette nagy szükség van Svédország és az EP együttműködésére.
José Manuel Barroso, az EU bizottságának elnöke július 14-én kifejtette, hogy a mostani döntés az EU kelet-európai bővítésének sikerét is jelenti. Az EB és az EP közötti együttműködés fontos szerepet játszik az EU fejlődésében.
|
