A Kínai Nemzetközi RádióA magyar nyelvű adás

Különjárat Tibetbe II
China Radio International
Belföldi hírek
Nemzetközi hírek

Kínai gazdaság

Kínai kultúra

Konyha

Utazás Kínában

Sport

Közmondások és mitoszok nyomában

Nyitott kapuk

Kínai kaleidoszkóp

Társadalmi élet
(GMT+08:00) 2009-07-20 21:25:59    
Hatékonyan védik az ujgur nyelvet és kultúrát

CRI
A Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen 47 nemzetiség, köztük hanok, ujgurok és kazahok élnek. Többségükben van saját beszélt nyelvük és írott nyelvük. A július 5-ei urumcsi zavargás után némely külföldi sajtóorgánum olyan jelentéseket közölt, amelyekben azt állították, hogy a kínai hszincsiangi ujgur nyelv és kultúra már kihalt. Ezzel kapcsolatban tudósítónk olyan hszincsiangi tudósokat keresett fel, akik nemzetiségi nyelvekkel, irodalommal és művészettel foglalkoznak. A tudósok ismertették az ujgur nemzetiség és más kisebbségek nyelvének és kultúrájának védelmét.

Ha valaki Hszincsiangban jár, láthatja, hogy itt az összes cégtáblán és utcatáblán, továbbá a középületeken ujgur és kínai, azaz han nyelven is fel van tüntetve az üzemek, boltok, intézmények neve, illetve az utak neve. Az ujgurok nagy része saját nyelvét beszéli és írott nyelvét is használja. Az ujgur nyelv nagy szerepet játszik a helyi társadalmi életben. Ibrahim Isaac, a Hszincsiangi Nyelvészeti Munkairoda vezető-helyettese így nyilatkozott.

„Az ujgurok a hétköznapokon saját nyelvükön kommunikálnak. Itt Hszincsiangban széles körben beszélik és használják az ujgur nyelvet. Bármilyen fogalmat ujgur nyelven is ki lehet fejezni. Hszincsiangban a jogi ügyekben és az oktatás terén, a hivatalokban, a rádió- és tévéadásokban és a közélet más területén egyaránt használják az ujgur nyelvet."

Az ókori selyemút a mai Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen vezetett át. A keleti és a nyugati civilizációk itt fonódtak össze. Emellett az itt élő különböző nemzetiségek önmaguk is megteremtették saját színes, gazdag kultúrájukat. Erről szólva Dilsat Farhat, a Hszincsiangi Művészeti Kutatóintézet irodájának vezető-helyettese és a Hszincsiangi Szellemi Kulturális Örökségek Védelmi Intézetének vezetője szerint a kormány hosszú idők óta kiemelten gondoskodik az ujgur kultúra megóvásáról.

„Többek között a hagyományos ujgur zeneművészetet, táncművészetet, drámairodalmat felvették a kulturális örökségek listájára, hogy még jobban védjék ezeket az örökségeket. Eddig 47 örökség áll állami védelem alatt. 48 személyt a szellemi örökségek továbbhagyományozójává avattak. Emellett az ujgur hőskölteményeket is védi az állam" - mutatott rá.

Dilsat Farhat ismertetése szerint jelentős eredményeket hozott a hszincsiangi kisebbségi klasszikus művek gyűjtése, feldolgozása, fordítása, megőrzése és továbbfejlesztése. Például a 11. században íródott hosszú költemény, a „Boldogság szótára" (Dictionary of Happiness) korábban már-már feledésbe merült. A kormány segítségével a 80-as években ujgur és kínai nyelven is megjelentették ezt a költeményt. Kiadták a turkesztáni nagyszótárt is.

„Nemcsak a >>Boldogság szótára<< és a turkesztáni nagyszótár került kiadásra, hanem sok ujgur történelmi könyv, népköltemény, népmese is. Számos üzbég, tadzsik és más kisebbségi irodalmi és történelmi mű is megjelent nyomtatásban.

A „Tizenkét mugam" (Twelve Mugam) az ujgur népművészet és néptáncművészet remekműve. 1949, azaz a felszabadulás előtt úgy tűnt ez is a feledés homályába merül. A kormány megmentette ezt a művészeti formát. Erről szólva Muhammademin Muhammadeli, a Hszincsiangi Tizenkét Mugam Művészegyüttes vezetője a következőket mondta.

„A kormány támogatásával 1951-ben szakértők, tudósok Hszincsiangban a >>Tizenkét mugam<< gyűjtésével, feldolgozásával és rögzítésével foglalkoztak. Audiovizuális kiadványokat készítettek ezekből a remekművekből. Ezek nemcsak hazánkban népszerűek, hanem már 35 országban is előadták."

Jelenleg 58 műemléket és örökséget védenek állami szinten, 274 örökséget és műemléket az autonóm terület szintjén, és több mint 3000 örökséget, illetve műemléket megyei szinten.

ÉRINTETT TARTALMAK