Tudósítónk jelentése szerint a kínai vas- és acélipari szövetség jelenleg nehéz tárgyalást folytat a világ vasérctermelőivel az ásványkincsek áráról. Kína a világ legnagyobb vasércimportáló országa. Jelenleg tárgyalások folynak az ausztráliai vasérctermelőkkel, de több nehézség áll a kínai vállalatok előtt. Tulajdonképpen Kínának az okoz nehézséget, hogy az importált cikkek ára nem megfelelő. A globális monetáris válság továbbra is terjed, a természeti erőforrások iránti kereslet jelentősen csökkent, de még mindig vannak akadályok Kína előtt. Vajon mit kell tennie Kínának, hogy nagyobb beleszólása legyen az ömlesztett áruk árának alakulásába?

Az eltelt években a kínai gazdaság és kereskedelem jelentősen fejlődött. A kínai gazdaság fejlődésével nagyobb igény jelentkezett az ömlesztett árukra, különösen a kőolajra és a varércre. Ezért Kína nagyobb importra szorul ezekből. 2003-ra Kína a legnagyobb vasércimportáló ország lett a világon. A legfrissebb statisztikai adatok szerint idén Kína vasércimportja meghaladja Japánét, Dél-Koreáét és az EU-ét együttvéve. De Kína ugyanannyiért vásárolja a vasércet, mint Japán és Dél-Korea. Ezt az árat Japán, Dél-Korea és a vasérctermelők határozták meg.

Yuan Gangming, a Kínai Társadalomtudományi Akadémia Gazdaságkutató Intézetének munkatársa kifejtette, hogy kulcsfontosságú kérdés a monopólium. Csupán néhány fő vasérctermelőről beszélhetünk a világban, amelyek monopolhelyzetben vannak, nincs választási lehetőség. Másodsorban, a természeti erőforrások egyre szűkülnek, ezért az árról kizárólag az eladó határoz. Jelenleg az árakról szóló tárgyalás nem halad jól.

Mei Xinyu, a Kínai Kereskedelmi Minisztérium nemzetközi gazdasági és kereskedelmi együttműködést kutató hivatalának szakértője szerint a kínai vállalatok reformra szorulnak. Jelenleg csupán három vasérctermelő uralja a világpiacot, és a több ezer kínai vállalat ezzel a három céggel folytat tárgyalást. Ha csak tíz kínai vállalat tárgyalna, akkor a vasérc ára is biztos alacsonyabb lenne.

Yuan Gangming, a Kínai Társadalomtudományi Akadémia Gazdaságkutató Intézetének munkatársa elmondta, hogy a kínai gazdaság nagyon gyorsan fejlődik. Ennek alapján egyre nagyobb igény mutatkozik a természeti erőforrások iránt. A legjobb megoldás az lenne, ha a kínai vállalatok részt vállalhatnának a külföldi természeti források kitermelésében érdekelt vállalatok fejlődésében, de ezt a külföldi vállalatok elutasítják.

Yuan Gangming kifejtette, hogy az állami tulajdonú cégek nem vállalnak részt a külföldi vállalatok fejlődésében, így ezt a szerepet a magánvállalkozásoknak kellene betölteniük, hiszen a külföldi vállatok szívesen együttműködnek a kínai közép- és kisvállalkozásokkal. Tehát ez az egyetlen lehetséges megoldás.