|
A Kínai Nemzetközi Rádió (CRI) jelentése szerint a 12 dél-amerikai országból álló Dél-amerikai Nemzetek Uniója (UNASUR) államfői értekezletét augusztus 10-én Ecuador fővárosában, Quitóban rendezték. Álvaro Uribe kolumbiai elnök kivételével az unió más tagállamai a legmagasabb szinten képviseltették magukat az értekezleten. Elemzők rámutatnak, hogy a közelmúltban Kolumbia és az Egyesült Államok egyezményt írt alá a katonai együttműködésről, ami miatt egyes dél-amerikai országok határozott tiltakozásuknak adtak hangot. Az, hogy Kolumbia nem vett részt az értekezleten, hűen mutatja a térségben tapasztalható feszültséget, és a térség egységének megteremtése is nehezen halad.
Jelentések szerint nemrégen a kolumbiai külügyminisztérium megerősítette, hogy Álvaro Uribe nem vesz részt a Dél-amerikai Nemzetek Uniójának államfői értekezletén. Hugo Chávez venezuelai elnök augusztus 8-án arra szólította fel Álvaro Uribét, hogy változtassa meg döntését, és vegyen részt az értekezleten, adjon magyarázatot a kolumbiai-amerikai katonai együttműködési egyezmény aláírására, párbeszéden keresztül oldja meg a kolumbiai-venezuelai viszony váltságát, de eddig Kolumbia nem adott választ Hugo Chávez javaslatára.
Július 20-án Álvaro Uribe jelezte, hogy a kábítószer-kereskedelem és a terrorizmus elleni küzdelem részeként a kolumbiai korány hamarosan katonai együttműködési szerződést ír alá az Egyesült Államokkal. Az egyezmény szerint Kolumbia engedélyezi az ecuadori Manta városnál lévő támaszponton állomásozó amerikai katonatisztek és felszerezések átirányítását a kolumbiai katonai bázisra, és az amerikai csapatok közel tíz éven át használhatják a hét kolumbiai légi, illetve tengeri támaszpontot. Ezenkívül a megállapodás szerint Kolumbia azt is engedélyezi, hogy az Egyesült Államok maximum 800 katonatisztet és 600 civilt állomásoztasson a kolumbiai katonai bázison. Ezt azzal viszonozza az Egyesült Államok, hogy 5 milliárd dolláros gazdasági segélyt nyújt Kolumbiának. A kolumbiai fél döntése nagy visszhangot keltett a dél-amerikai térségben, kiváltotta Venezuela, Bolívia és Ecuador, valamint más dél-amerikai országok tiltakozását, csak Perutól kapott támogatást. Egyes országok kifejtették, hogy tiszteletben tartják Kolumbia szuverén döntését, de azt követelték Kolumbiától, hogy adjon világos magyarázatot a kolumbiai katonai támaszpontok amerikai használatára.
Elemzők rámutatnak arra, hogy a dél-amerikai országok három eltérő álláspontja három tábor kialakulását és a nézeteltérések kiéleződését jelzi a térségben.
Az első tábor az Amerika-barát tábor, mely Kolumbiából és Peruból áll. Kolumbia az Egyesült Államok egyik fő szövetségese a latin-amerikai térségben, és azon országok egyike, mely a legtöbb katonai támogatást kapja az Egyesült Államoktól. A második tábor az Amerikai-ellenes tábor, mely Venezuelából, Bolíviából, Ecuadorból, valamint más országokból tevődik össze. Hugo Chávez, Amerika-ellenességéről közismert venezuelai államvezető szerint a kolumbiai kormány döntése fenyegetést jelent országának biztonságára. A harmadik tábor legerősebb tagja Brazília, Chile, Argentína és Uruguay.
|
