Összetettsége miatt nem könnyű feladat a hagyományos kínai civilizáció rövid és részletekbe menő elemzése. A Vázlatok a hagyományos sinológiáról címmel induló műsorsorozatunkban megkíséreljük a hagyományos kínai civilizáció elemeinek bemutatását kategóriákra osztva. Szakértők segítségével igyekszünk tisztázni a filozófiai, vallási vagy történelmi kérdéseket, és történeteken keresztül mutatjuk be a klasszikus kultúrát és annak jeles alakjait. A Kínában népszerű szakértői szónoklatokból, előadásokból válogatunk, amelyek a hagyományos kultúrát és a kínaiak gondolkodását tükrözik. Várjuk megjegyzéseiket, kérdéseiket, kiigazításaikat, amelyek számunkra is nagy segítséget jelentenek abban, hogy minél jobb műsorral szolgálhassunk.

Mivel is kezdjük a sorozatot? Szakértők szerint a széleskörű, nagy múltú, máig fennmaradt és a manapság egyre kevésbé népszerű hagyományok összetettségük ellenére is védelemre érdemesek. A lényeg az, hogy a továbbörökítés, a hagyományozás kizárólag a kínaiak jelenével együtt lehetséges. Ebben is egyetértenek szakmai körökben. Innen indul sorozatunk a falusi etikettről, amelyet Konfuciusz szülőföldjén, Shandong tartományban vezettek be próbaképp a konfucianizmus atyjának gondolatait követve.

(Zhao Fasheng akadémikus)

A falusi kultúra a kínai civilizáció fontos alkotó része. Az utóbbi években Shandong tartomány falvaiban konfuciánus tanfolyamatok indultak több szakértővel, akik hosszú ideje tanulmányozzák a konfucianizmust. Ennek köszönhetően és annak, hogy a konfucianizmus észrevétlenül a tartományi falusiak életének része lett, a klasszikus jellegű gondolkodás egyre divatosabb a falvakban. Milyen szerepet tölthet be a falvak igazgatásában az onnan eredeztethető konfucianizmus?

„A konfucianizmus a múltban elképesztően nagy szerepet játszott a kínai falvak életében" – mondta Zhao Fasheng, a Kínai Társadalomtudományi Akadémia konfucianizmust tanulmányozó központjának főtitkára. Az akadémikus emlékeztetett arra, hogy egy konfucianizmusról szóló tudományos szemináriumon egy tudós arról beszélt, hogy a falvak jelentik a konfucianizmus gyökerét, a falusi és a röghöz kötött civilizáció jelenti a városi kultúra gyökerét. Zhao is így gondolja, és ennek okait négy szempontból közelíti meg. Először is, a hagyományos falvakban jóval nagyobb figyelmet kapott a családi oktatás, amely mint egy átfogó fogalom családi kulcsszavakból, szertartásokból, a családfából, illetve a családi kódexből tevődik össze. Mindezek a világ legösszetettebb családi oktatási rendszerét jelentették. A régmúltban ennek a rendszernek köszönhetően alakultak ki a nemzedékeken át fennmaradt nagycsaládok és a falusi köznemesi réteg, továbbá a falusi önigazgatás. Másrészt a különböző falvakban megalakultak a magániskolák és a klasszikus tanok iskolái.

„Az ősi Kína teljes területét lefedték a magániskolák, amelyek oktatási központokként, a tanok és az értékrend terjesztőközpontjaiként szolgáltak. A magániskolák és a klasszikus tanok iskolái nélkül nem jöhetett volna létre a köznemesi réteg, ami azt jelenti, hogy a falusi köznemesek csoportja a kulturális ökológia képződménye." A konfucianizmus szakértője szerint harmadrészt réges-régen – függetlenül a tisztség rangjától, a hírnév szintjétől – a hivatalnokok nyugdíjba vonulásukat követően hazatértek szülőfalujukba. Így a köznemesek és a nyugdíjba vonult értelmiségiek főszerepet játszottak az egész nemzet ifjúságának kiművelésében. Erről is beszélt dr. Bao Pengshan, a Shanghai Open University nevű egyetem professzora, a Konfuciusz Alapítvány Tudományos Bizottságának tagja.

(Dr. Bao Pengshan)

„Régebben a falvakban nemcsak iskola, hanem Konfuciusz-templom is létezett. A magániskolák mellett álltak a családi ősök templomai, és minden nagyobb családnak volt templomhajószerűen kialakított tere. A nyugati országokban a nemzeti oktatást a kétcsarnokos struktúra jellemezte, vagyis az iskolai csarnok és a templomcsarnok. Kínában viszont a hagyományos oktatóhelyiségeket három csarnok adta: iskolai csarnok, ősök tiszteletére emelt templomi csarnok és a családi előcsarnok. Az iskolai csarnoknak a szent úr (Konfuciusz) volt az ura. A gyerekek első tankönyve a Beszélgetések és mondások volt. Az ősök templomában viszont az ősök voltak az urak. Az ősök figyelnek minket, nem maradunk magunkra, és nemcsak önmagunkért vagyunk felelősek, hanem az egész családért, illetve őseinkért is. Innen ered a felelősségérzetünk és az azonosságtudat. A házba lépve az előcsarnokban olyan kulcsszavakat látunk, mint a menny, a föld, az uralkodó, a családfő és a tanár. Ez a kínaiak hagyományos szellemiségét tükrözi, ez a hagyományos népi útmutatás."

(Suzhouban emlékszertartás Konfuciusz iránt adózva tisztelettel)

A falusi oktatási rendszerről szólva Zhao elmondta, hogy az ősi falvak negyedik jellemvonása a hagyományos falvakban emelt sok-sok falusi templom, mint például a földúr temploma, aki azt tartja számon, hogy ki hova kerül a halál után, vagy a Guangong temploma, aki a hűség és az erkölcsiesség megtestesítője a konfucianizmusban. Az ilyen helyi templomok társadalmi és kulturális struktúrája a falusiak felvilágosítását szolgálta, magyarázta Zhao, és hozzátette, hogy a struktúra a falusiak számára nem csupán a hovatartozásukat és a létüket, életüket testesítette meg, hanem azt a helyet, ahová a halál után mennek.

(Dél-Koreában emlékszertartás Konfuciusz iránt adózva tisztelettel)

Az említett négy elem jelentette az ősi falvak jellegéhez igazított önigazgatási rendszert. De vajon a mai falvak szellemi civilizációjának kiépítésében is juthat szerep a konfucianizmus jellemezte feudális társadalom tapasztalatainak? Az akadémikus erről a következőket mondta.

„Napjainkban a falvak sokféle – gazdasági, ökológiai, kulturális és szociológiai – kihívásokkal néznek szembe. A próba jellegű intézkedések megkerülése érdekében mindenek előtt a falusi kultúrát kell fejleszteni. A községek tagjainak eszmeiségre, értékrendre van szükségük, hogy higgyenek valamiben. Hit nélkül az apának nincs tekintélye a gyerek szemében, és így a falu békés fejlődése sem biztosított. 2012 végétől több tudósunkkal együtt azt tervezzük, hogy legelőször Konfuciusz szülőhelyén a falvakból kiindulva építjük ki a hagyományos konfucianizmus mintakörzeteit, ahol próba jelleggel megkezdhetjük a falusi konfuciánus oktatást."

(Játékfilm ábrája Konfuciusz címmel)

Vajon sikert hozott-e a teszt kezdete óta eltelt pár év? Van kézzelfogható eredménye a konfuciánus gondolatok terjesztésének? A sorozat következő részében két szakértő segítségével elemezzük a helyzetet.