„A falusiaknak hitet, illetve értékrendet kell követni, értékrend vagy közös megegyezés híján egy családban az apa és a fia között sem lehet békesség, hogy lehetne szó a falu szépítéséről?"—mondta Zhao Fasheng professzor, a Kínai Társadalomtudományi Akadémia Konfucianizmust Tanulmányozó Központjának főtitkára.
Ennek alapján Konfuciusz szülőhelyén a Ni Shan Shengyuan iskola tekintélyes tudósainak kezdeményezésére tesztelni kezdték a konfucianizmus falusi terjesztését.
A legfontosabb munka a tanfolyamok indítása. Ennek érdekében tanulási helyszínt építettek a falusiaknak, ahol félhavonta tartanak tanórákat. Második lépésben a tanárokat válogatták ki. Erről így tájékoztatott Zhao professzor:
(Zhao Fasheng akadémikus)
„Kezdetben csak mi, mint a programot kezdeményező tudósok foglalkoztunk a munkával. Ámde azzal, hogy a kísérletben érintett falvak kerete bővült, úgy gondolkodtunk, hogy ha mi nem érünk rá, akkor kik lesznek a tanárok? Véleményünk szerint a falusi konfucianizmust mindenképpen veleszületett jellegűnek kell meghagyni az érintett falvakban, és fontos, hogy örökre szóló kultúra legyen. Ezért a helyi kormányzat támogatásával önkénteseket toboroztunk. Jelenleg már 50-60 önkéntes dolgozik velünk, akik vagy nyugdíjasok, vagy vállalkozók, esetleg iskolai tanárok. Félhavonként jönnek az adott falvakba, teljesen spontán tanítják a helyieket, sőt az ünnepek idején gyakran ajándékokat, süteményeket is hoznak magukkal az időseknek, mikor a tanítványok családjait meglátogatják. A falusi konfucianizmusnak a legjelentősebb előfeltételét és garanciáját az önkéntesek csapata jelenti."
És hogy a tanórákon mit tanítanak? A professzor szerint különböző általános kánonokat és klasszikusokat, például a Szülőszeretet könyvét és a Növendékek szabályait magyarázzák a tanárok a parasztoknak, de főleg az életről adják át a személyes élményeiket és a hozzá kapcsolódó történeteket.
„Nagy a különbség az egyetemi vagy a középiskolai tanórák tananyagától, mi a szülőszeretettel kezdtük a tanfolyamot, mert a konfucianizmus szerint a szülő- és a testvérszeretet az emberek veleszületett és természetes tulajdonságai, a szülők iránti tisztelet a legtermészetesebb emberi érzelmek közé tartozik. Az első tanórán néhány idős embernek a szemében könnycsepp jelent meg, az önkénteseknek elmondtam, hogy ennek mi lehet az oka. Biztosra veszem, hogy otthon sérelem érte őket"—mondta Zhao Fasheng akadémikus.
A tanórákon kívül még szertartásokkal kapcsolatos felvilágosítást is végeznek. Különösen nagy hírnevet szerzett hajdanán a kínai nemzet etikettje, sajnos a gazdasági fejlődéssel és a jómóddal párhuzamosan a kínaiak szellemi világa elszegényedik, hangsúlyozta Zhao Fasheng professzor és hozzátette: ezért az ókori iskolai etikettnek megfelelően minden tanóra előtt négyszer meghajlunk Konfuciusz tiszteletére, a fiatal diákok pedig a náluk idősebb tanulók előtt kétszer meghajolnak.
A szertartásokról és az etikettről szólva Zhao professzor arról számolt be, hogy a családi szertartásoktól a gyászszertartásig terjed a tanítás. A kínai nemzet etikettje már messzire eljutott, Dél-Koreába, Japánba és Vietnamba is, ahol manapság erős befolyása van a konfuciánus szertartásoknak és eszmerendszernek.
„Mindezek mellett a falusi konfucianizmus tanának elsajátítása nem hasonlít a főiskolai tanulmányi fokozat megszerzéséhez, a tanárok számára a legfontosabb, hogy barátkozzanak, szorosan érintkezzenek a falusiakkal, illetve az, hogy foglalkozzanak az érintett tanulók valóságos helyzetével. Ezen gyakorlat alapján az önkéntes tanárok valóban jó kapcsolatba lépnek a tanuló falusiakkal, és mindezeknek köszönhetően a gyakorlatnak már eredményei is látszanak" — tájékoztatott Zhao Fasheng professzor.
„A felvilágosításhoz hosszas tanításra van szükség, egy év múlva a parasztok egy része lelkesen fordult hozzánk, mondván, megváltozott a falujuk, a konfucianizmus és a mencianizmus tanulásának hatása magától értetődik, különösen a szülőszeretetnek vált érezhetővé a nyilvánvaló eredménye. Előre el sem tudtuk képzelni, hogy alig egy éven belül a falvak társadalmi arculata is megváltozik. Bizonyos falvakban a falusi önrendelkezési bizottságok vezetői arról számoltak be nekünk, hogy érezhetően javult a falujukban a tisztaság, kevesebb lett a lopás, csökkentek az erőszakos cselekmények."
Ennek nyomán igencsak megnövekedett a tanárok önbizalma és a falusi konfucianizmus terjesztése iránti bizalma, ugyanakkor hálásak is voltak a kormányzatok és a civil szervezetek támogatása miatt. A próba eredménye azt mutatja, hogy a konfucianizmusnak a személyiség művelésére és a család szabályozására vonatkozó elméletei máig hasznosak, ma is befolyásosnak számítanak.
„A munkánk eredményeképpen újjáéledt a falusiak eredendő jószívűsége, illetve életükbe újból visszatérhetett az etikett, az igazságosság, a tisztesség és a szégyenérzet. Megpróbáltuk a konfucianizmust újjáéleszteni a falvakban, és a sikereink elég munkát adnak a szociológusoknak a jövőre nézve. De persze munkánkkal nehéz és távolra vezető feladatot indítottunk el. Mi csak az első lépést tettük meg" — vélte Zhao Fasheng konfucianizmust kutató akadémikus.
Konf 2 |
