• Magunkról• Oldaltérkép• Kapcsolat
HÍREK MÁS PERSPEKTÍVÁBÓL
Nagyvilág | Gazdaság | Biztonságpolitika | Kultúra és Társadalom | Sport | Tudomány
Újra hasad a kínai atom
2017-05-08 18:03:48
CRI

Az egyre katasztrofálisabb légszennyezés miatt Kínában új célokat tűztek ki a zéró kibocsátású energiaforrások számának növelésére. Az ország nemrégiben újra engedélyezni kezdte atomerőművek építését, amit a 2011-es japán nukleáris baleset után függesztett fel. Idén akár nyolc atomerőmű építése is elkezdődhet Kínában. A szakértők szerint kissé gyors ez a tempó egy ilyen vitatott technológiával.

Az elmúlt öt év legnagyobb kínai tőzsdei bevezetésével a pekingi székhelyű Kínai Atomenergia Vállalat 13,19 milliárd jüant zsebelt be, legalábbis a cég sanghaji tőzsdén közzétett nyilatkozata szerint.

A kínai szárazföldön elsőként bejegyzett atomenergia vállalat részvényei 44%-kal ugrottak meg. Ez a maximum, ami újonnan bevezetett cégek esetében lehetséges, a részvények 3,39 jüanról indultak és az első napon 4,88 jüanon zártak.

A befektetőket nem csupán a dübörgő kínai tőzsde vonzza, hanem az is, hogy az ország szemmel láthatóan hazai és külföldi atomenergia-ipara bővítésére törekszik, amelynek hátterében a szénkibocsátás csökkentése és a külkereskedelem fejlesztése áll.

Viszont már most felvetődött, hogy nem robog-e nyakló nélkül Kína legújabb nukleáris reneszánsza. Képes lesz-e Kína kordában tartani jelenleg épülő 27 atomerőművét, amelyek harmadát külföldön húzzák fel, nem is beszélve a nukleáris technológia külföldi exportálásáról.

Teljes erőbedobással

A 2011-es fukusimai atomkatasztrófa világszerte gondolkodóba ejtette az embereket az atomenergiát illetően. A baleset után Németország és Svájc, ahol az atomenergia az országos energiatermelés 16, illetve 38%-át adja, úgy döntöttek, hogy 2022-re, illetve 2034-re teljesen kiváltják a nukleáris energiát.

Franciaországban, a világ leginkább atomfüggő országában, ahol az energiatermelés 76,9%-át atomerőművek biztosítják, is megindult a párbeszéd arról, nem kellene-e mérsékelni az atomenergia dominanciáját.

Kína, ahol a nukleáris energia még 2%-nál is kisebb mértékben járul hozzá a termeléshez, szintén csatlakozott a nemzetközi trendhez, és 2011-ben befagyasztotta az új atomerőművek engedélyeztetését.

Viszont az egyre szörnyűbb légszennyezés miatt, valamint a zéró kibocsátású energiaforrások számának növelésével párhuzamosan Kínának nemigen van más választása, mint az atomenergiához fordulni, ami a többi újenergia-forrásnál jóval hatékonyabb, alacsonyabb költségekkel üzemel, és kisebb mértékben bolygatja meg a környezetet, mint pl. a vízerőművek.

2012-ben Wen Jiabao akkori miniszterelnök egyértelművé tette, hogy a központi kormány tervei között szerepel a kínai atomprogramok újraindítása.

Egy tavaly júniusi energiastratégiai dokumentumban a kínai Államtanács kijelentette: a kelet-kínai tengerpartra tervezett új atomerőművek építése pontosan megkezdődik majd, illetve megvalósíthatósági tanulmányok készülnek az ország belsejében építendő erőművekről is.

Idáig kevés konkrét dolog történt. Februárban az Államtanács engedélyezte az északkelet-kínai Liaoning tartományban található Hongyanhe atomerőmű két részlegének megépítését, 2012 óta először. Ezt követte a Fujian tartományi Fuqing atomerőmű ötös részlegének jóváhagyása, amelynek munkálatai májusban indultak meg.

Ezeket valószínűleg több építkezés is követi majd. Egy idén májusi energiafórumon Liu Baohua, a Kínai Országos Energiaigazgatás atomenergiáért felelős vezetője úgy nyilatkozott, hogy idén akár nyolc atomreaktor építése is megkezdődhet. Liu azt is hozzátette: Kínának megvan a kapacitása arra, hogy évente akár 6-8 újabb atomreaktort létrehozzon.

A várakozások szerint 2020-ra a már működő kínai atomerőművek energiakapacitása eléri az 58 gigawattot, a jelenleg épülőké pedig a 30 gigawattot. Ez a jelenlegi 20,29 gigawattos kapacitás, azaz Kína teljes áramtermelése 1,5%-a, majd' háromszorosa.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség szerint a 23 kínai atomreaktorban termelt nukleáris energia az ország energiatermelésének mindössze 2,4%-át tette ki 2014-ben.

Merész kísérletező

Kína nemcsak az atomreaktorok építésének tempóját turbózta fel, de merészen a legfejlettebb atomtechnológiákhoz is nyúlt, amelyek közül néhányat eddig sohasem használtak kereskedelmi célokra. Itt szintén újabb kételyek merültek fel a technológiák megbízhatóságát illetően, hiszen kevés precedensből lehet tapasztalatokat leszűrni.

2004 óta Kína olyan projekteket hagyott jóvá, amelyek fejlett atomreaktorokat, pl. az amerikai Westinghouse AP1000 vagy a francia Areva EPR reaktorait használják fel. Ezeket a 3. generációsnak is nevezett reaktorokat úgy tervezték, hogy kibírják a japán erőművet romba döntő katasztrófákat.

Azonban az építkezések nem haladnak a legsimábban. A tervek szerint a Zhejiang tartományi Sanmen atomerőmű lett volna a világ első AP1000 technológiával működő erőműve. A két reaktora közül az elsőnek 2013 novemberében kellett volna munkába állnia, ám az építkezés mostanra 18 hónapos csúszásban van. Az erőmű legkorábban 2016-ban lép üzembe, közölte januárban az erőművet építő Állami Atomenergia-technológia egyik tisztviselője.

Korábbi beszámolók alapján a cégnek a tervek folyamatos változása és a tesztek során felmerülő problémák miatt nem sikerült tartania magát az ütemtervhez.

A Guangdong tartományi Taishan atomerőművének építése a tervek szerint idén fejeződik be. Valószínűleg ez lesz a világ első EPR-erőműve, ami elkészül és üzembe is kerül.

A Taishan előtt egy finn és egy francia EPR-erőmű építése kezdődött el, mindkettőnél technikai késedelmek és gyengeségek adódtak, 2017-ig nem is készülnek. Francia atomenergiai tisztviselők többször is aggodalmaiknak adtak hangot a Taishan biztonságosságát illetően, hiszen ugyanolyan gondokkal szembesülhet, mint a finn és francia projektek.

Kína nem csak importált technológiával, de sajáttal is kísérletezik, ez a Hualong 1. A Fuqing erőműbe szánt két Hualong 1 részleg közül az első építése hivatalosan májusban vette kezdetét.

Az ország szívében

Az összes eddigi működő vagy épülő atomerőmű a kínai tengerpart mentén helyezkedik el. A tengerparti erőművek nagy előnye a hűtéshez rendelkezésre álló természetes és ingyenes tengervíz, emellett az atomerőművek tengerpartra építése csökkenti a lehetséges kockázatokat is.

Évek óta folyik a párbeszéd az ország belső területein létrehozandó atomerőművekről. Három ilyen erőmű építését függesztették fel Hunan, Hubei és Jiangxi tartományokban a fukusimai szerencsétlenség után, és eddig nem is engedélyezték újra a folytatásukat. Viszont megfigyelők szerint elég nagy a valószínűsége, hogy jóváhagyják belső atomerőművek építését a következő 13. ötéves terv keretében.

Wang Yinan, az Államtanács Fejlesztési Kutatóközpontjának egyik kutatója szerint túl kockázatos atomerőműveket építeni Kína belsejében a sűrű népesség, a kínai atomerőművek bizonytalansága, a radioaktív hulladék kezelésének megoldatlansága és a hűtőanyagként szolgáló stabil vízforrások hiánya miatt.

Szerinte a szárazföldi területeken a hidroelektromosságot és egyéb újenergiákat kellene fejleszteni. „Az atomenergiának nem szabad fontos szerepet betöltenie Kína energiastruktúrájában," vallja a kutatónő.


Vélemény
Hírek top10
Műsorok top10
Egészségtippek
Heti kínai vicc
• Az úrfi
Ketten vitatkoznak: ki a boldogabb, a nagyúr avagy az úrfi? Egyikük azt mondja, hogy a nagyúr a boldogabb, hiszen minden földi jóval rendelkezik, mindenkinek parancsolhat. A másik viszont azt állítja, hogy az ifjú úr a boldogabb, hiszen gond nélkül él, mindent készen kap, nem úgy mint az apja...
More>>
Nyelvlecke
Bemelegítés
Párbeszédek
Nyelvi Lábjegyzet
Kulturális tippek
Gyakorlatok
Turizmus
Világörökség
Táj-kép
Utazzunk a múzeumokba
MűsorvezetőkKapcsolat
E-mail: hun@cri.com.cn Tel: 86-10-6889-2124 Fax: 86-10-6889-2089
Címünk:
Hungarian Service, CRI-32 China Radio International P.O.Box 4216, BEIJING P.R.China 100040
© China Radio International.CRI. All Rights Reserved.
16A Shijingshan Road, Beijing, China