• Magunkról• Oldaltérkép• Kapcsolat
HÍREK MÁS PERSPEKTÍVÁBÓL
Nagyvilág | Gazdaság | Biztonságpolitika | Kultúra és Társadalom
Miért épült a kínai nagy fal?
2017-05-24 10:58:55
CRI
Az ember azt hinné, hogy nem sok újdonságot lehet még írni a kínai nagy falról. Mindenki tudja, hogy látszik a világűrből, habár nem árt, ha jól kimeresztjük a szemünket az űrhajónk ablakán kitekintve. Mindenki tudja, hogy nagyon hosszú, a tájékozottabbak azt is tudják, hogy a kínai nagy fal összes szakaszának együttes hossza meghaladja az Egyenlítőét. És még hosszasan lehetne sorolni mi mindent tudnak az emberek a kínai nagy falról.

Arról azonban már jóval kevesebbet hallani, hogy miért is építették a nagy falat. Nyilván a legtöbben azt válaszolnák erre a kérdésre, hogy az ellenség ellen. De kik voltak az ellenségek, mitől voltak ellenségek és milyen ellenségek voltak és meddig voltak ellenségek? Megválaszolandó kérdés sok van, ráadásul a válaszok nem is olyan egyszerűek.

A kínai kultúrát minden kínai az egyetlen igazi kultúrának tartotta. A birodalom határvidékein élő nomádokat, például az európai hunok ázsiai őseit, vagy a török, mongol és mandzsu népeket viszont barbároknak, a mohóság és a rombolás megtestesítőinek látták. A kínai történészek csaknem 2000 éven át ugyanazt ismételgetik, munkáikban amolyan toposszá vált, hogy a nomádok rendszerint kiéhezett farkasok, kapzsik, telhetetlenek, fukarok, erőszakosak, brutálisak, megbízhatatlanok.

Kereskedni csak akkor volt szabad a nomádokkal, ha lovak beszerzéséről van szó. Mert, szólt a kínai verdikt, ugyan mi is kellhetne a kínai birodalom népének a kultúrálatlan nomádoktól (nota bene a 19 század ópiumháborúit megelőző időben a nomádok helyébe már az egész világ lépett) más, mint a lovaik. A nomádok elleni harchoz ugyanis lovakra volt szükség, mégpedig olyan kitűnő, gyors, igénytelen, szívós lovakra, mint amilyenek, micsoda bosszantó véletlen, csakis maguknak a nomádoknak volt. A nagy terv tehát a császárkori Kínában az volt, hogy lovakat vesznek a nomádoktól, amely lovakat aztán maguk ellen a nomádok ellen vetnek be. Pofonegyszerű, bár még egyszerűbb lett volna felszólítani a nomádokat a tömeges öngyilkosságra. Mert persze a nomádokat sem ejtették fejre, ők is átláttak a nem túl szofisztikált cselen, ezért kemény feltételeket szabtak a lóeladásnak. Olyan keményeket, hogy sokszor háború lett a vége.

Ám amikor nem lett belőle háború, akkor sem nevezték a kínaiak „kereskedelem"-nek a nomádokkal kötött üzletet, hanem a nomádok sarca, illetve a kínaiak kegyes ajándéka volt a hivatalos megfogalmazás.

Kína egymást váltó uralkodói évszázadokon át küszködtek a nomádkérdéssel és az északi határvidék instabilitásának problémájával. A legveszélyeztetettebb hely a Sárga-folyó kanyarulatában fekvő Ordosz vidék volt.

Látszólag a kínai birodalom volt kedvezőbb helyzetben, köszönhetően hatalmas erőforrásainak és kimeríthetetlen lakosságának. Csakhogy az agrártársadalmakat, a falvakat, termőföldeket fel lehet dúlni, a nomád életformát azonban nem lehetett megsemmisíteni. A nomád hadseregek szétoszlottak, mint a füst a puszta fölött, majd újra összeálltak és visszatértek, amikor a helyzet éppen nekik kedvezett. Ráadásul a nomádok ugyan kevesebben voltak, de náluk minden férfi egyben katona is volt, míg a kínai birodalomban professzionális hadsereg volt, amely azonban értelemszerűen nem lehetett ott minden búzatáblánál.

A nomádokat tehát fegyverrel ugyan le lehetett győzni, de megsemmisíteni képtelenség volt őket. Nem maradt más hátra, mint valamilyen módszerrel megakadályozni, hogy a kínai birodalom területére lépjenek. A behatolás megakadályozása érdekében, az előzőekből következően tulajdonképpen logikusan, az i. e. 300 körül kezdtek a kínaiak falépítésbe. Csakhogy a falak nem kizárólag a nomádok ellen épültek! Az első falak a maguk agyagtégla védőgátjaikkal ugyanis a vetélkedő kínai államokat választották el egymástól, de persze bónuszként mindenki mást, így a nomádokat is elrettenthette. Ezek a falak az adott korban a világ legkidolgozottabb védelmi rendszerét alkották. Gyakran megtörtént, hogy valamelyik új és erős királyság uralkodója kisebb falakkal egészítette ki a már meglévő falrendszert. A falmaradványok számos helyen ma is nyomon követhetők. Az egyik legrégebbi falszakasz a Góbi déli részén húzódik, ott, ahol keményen ledöngölt földmagját útként használták.

Vélemény
Hírek top10
Műsorok top10
Egészségtippek
Heti kínai vicc
• Az úrfi
Ketten vitatkoznak: ki a boldogabb, a nagyúr avagy az úrfi? Egyikük azt mondja, hogy a nagyúr a boldogabb, hiszen minden földi jóval rendelkezik, mindenkinek parancsolhat. A másik viszont azt állítja, hogy az ifjú úr a boldogabb, hiszen gond nélkül él, mindent készen kap, nem úgy mint az apja...
More>>
Nyelvlecke
Bemelegítés
Párbeszédek
Nyelvi Lábjegyzet
Kulturális tippek
Gyakorlatok
Turizmus
Világörökség
Táj-kép
Utazzunk a múzeumokba
MűsorvezetőkKapcsolat
E-mail: hun@cri.com.cn Tel: 86-10-6889-2124 Fax: 86-10-6889-2089
Címünk:
Hungarian Service, CRI-32 China Radio International P.O.Box 4216, BEIJING P.R.China 100040
© China Radio International.CRI. All Rights Reserved.
16A Shijingshan Road, Beijing, China