1114Lin

Kedves hallgatóink, jó estét kívánunk! Az ipari forradalmat elindító Nagy-Britannia a 90-es évektől nagy erővel fejlesztette a kreatív ipart. Két évtized fejlődésének eredményeként mára a kreatív ipar Nagy-Britannia második legnagyobb iparává vált. Milyen kihívások várnak a brit kreatív iparra? Erről is szó lesz mai adásunkban.

Az imént a Downton Abbey című brit tévésorozatból hallottak részletet. A Downton Abbey mellett a Sherlock című brit tévésorozat is világszerte népszerű, forgalmazásuk évente 10 milliárd jüan profitot hoz.

Nagy-Britanniában a kreatív ipar összesen 13 ágazatot jelent, amelyek között szerepel a rádió és televízió, a film, a kiadás, a zene, a reklám, a dizájn és az előadó-művészet. A brit kormány adatai szerint a kreatív ipar értéke éves szinten eléri a 84,1 milliárd fontot (700 milliárd jüan).

Erről Louise Jury, a brit Kreatívipari Szövetség (Creative Industries Federation, Head of Communications and Strategy) kommunikációért és stratégiáért felelős vezetője beszélt.

„A kreatív ipar öregbíti Nagy-Britannia hírnevét. Büszkék vagyunk arra, hogy ez az ipar a brit nemzetgazdaság meghatározó része. A 2008-as globális pénzügyi válság óta a kreatív ipar nőtt a leggyorsabb ütemben a nemzetgazdaság ágazatai közül."

A két évvel ezelőtt létrehozott Kreatívipari Szövetségnek ma már több mint ezer tagja van, köztük a négy művészeti galériát tömörítő Tate és a Brit Filmintézet (BFI). A szövetség azzal a céllal jött létre, hogy egységbe tömörítse a kreatív ágazatokat.

A szövetség javaslatai hatással vannak a kormány politikájára. A brit kormány a szövetség és a szakemberek javaslatai, valamint a nemzetközi piac alakulásának megfelelően dolgozza ki a szakpolitikai intézkedéseket, tudományos irányítást és politikai támogatást nyújt a kreatív ipar hosszú távú fejlődéséhez. Ezzel kapcsolatban Xiang Xiaowei, Kína nagy-britanniai nagykövetségének kulturális tanácsosa a következőket mondta.

„A kormány intézkedései fontos szerepet játszanak a brit kreatív ipar fokozatos fejlődésében, ami a kulturális kreatív ipartól indulva a kreatív iparon át egészen a kreatív gazdaságig vezet. A különböző területen tevékenykedő vállalatok a kormány szakpolitikai intézkedéseinek végrehajtása mellett erősítik a kutatás-fejlesztést, és más eszközökkel is segítik a kreatív ipart."

A kreatív ipar koncepciójának gyökere a brit kormány 1997-es döntésére vezethető vissza. A brit miniszterelnök ekkor hozta létre a kreatívipari munkacsoportot (Creative Industry Task Force), amely felméréseket végzett, javaslatokat tett a kormány felé az ipar fejlesztésére. A kormány éves rendszerességgel teszi közzé jelentését a kreatív ipar fejlődéséről.

A kreatív ipar atyjának is nevezett John Howkins brit közgazdász, a Kreatív gazdaság című könyv szerzője szerint különösen fontos az ipar és a kormány közötti kétirányú kommunikáció.

„Nagy-Britanniában ez úgy működik, hogy a kormány figyeli a kreatív iparban jelentkező keresletet, igényt tart az ágazatok szereplőinek véleményére és javaslataira. Nem csupán egy egyirányú politikai döntéshozatalról van tehát szó, és ez így egészséges."

Az utóbbi években a brit kormány gazdasági megszorításokra kényszerült, és ennek következtében a kreatív vállalkozások ma már kevésbé függnek a kormány támogatásától. Például a londoni British Museum forrásának kevesebb, mint 30 százaléka érkezik a kormánytól. A múzeum jelentősen növelni tudta a bevételét a helyiségek kiadásából, ajándéktárgyak eladásából, a tengerentúli kiállítások szervezéséből, szaktanácsadásból és kiállítások tervezéséből.

A brit kormány szakpolitikai intézkedésekkel igyekszik lendületben tartani a kreatív ipart. Kína nagy-britanniai nagykövetségének kulturális tanácsosát hallják.

„Idén a brit kormány új kultúrpolitikát hirdetett meg, amelyben nagy hangsúlyt kap a művészetekhez való hozzáférés megkönnyítése, a művészet kapujának kitárása. Ösztönözik a közép- és általános iskolásokat, valamint a nagyközönséget a galériák, könyvtárak és múzeumok látogatására, ösztönzik a művészetekkel kapcsolatos ismeretek elmélyítését. A britekkel beszélgetve gyakran kerül szóba a művészet. Ez nemcsak közönséget generál, hanem élénkíti a kulturális termékek iránti igényt."

A több éves fejlődés tapasztalatai ellenére nem világos a kreatív ipar fejlődésének jövője. A Brexit negatív hatással lehet a kreatív iparra.

Louise Jury leszögezte, hogy az Európai Unió támogatást nyújt a tagállamoknak a kreatív ipar fejlesztéséhez. A kilépés után Nagy-Britannia nem részesül ezekből a forrásokból. Egyes vélemények szerint azonban a Brexit akár új lehetőségeket is jelenthet a brit kreatív ipar számára, az együttműködés erősödhet Kínával, Japánnal és más nem uniós államokkal.