Lee Cheng, a Brookings intézet John Thornton China központjának igazgatója utalt arra, hogy nagy strukturális kiigazítást jelez a kínai hadsereg reformja. „A reform eredménye szerint a korábbi intézmény, vagyis az, hogy a szárazföldi erő jelentette a legfőbb katonai rendszert, átfogóbbá válik, nagyobb hangsúlyba kerül a modern összecsapás jellemzővonása."—jelezte az igazgató.
Brendan Mulvaney, az Amerikai Légi Erő Egyeteme kínai űrhajózást kutató intézetének elnöke az Egyesült Államokban gyakran használt „újjá kiegyensúlyozás" szavával elemezte a kínai hadsereg reformját. Mint mondta, hogy a Xi Jinping kínai államelnök által vezetett katonai reform a modern csata jellemzővonásainak alapján újjá kiegyensúlyozta a kínai katonai erők telepítését, és közben a kínai társadalom modernizálásának trendjéhez alkalmazkodik.
Úgy vélekedik Brendan Mulvaney, hogy kezdeti sikert aratott Kínában a katonai reform. „Ennek ellenére mind Kínának, mind az Egyesült Államoknak, mind az egyéb nagyhatalomnak a helyzet alakulásának megfelelően kell rendszerint kiigazítania a hadsereg struktúráját. Ezen alkalomból a kínai hadsereg átalakítása az amerikai katonai erőkhöz hasonlóan hosszú távon is folytatódik."—nyilatkozta Mulvaney katonai szakértő.
Az utóbbi években folyamatosan fokozódik a kínai-amerikai katonai csere és együttműködés, mint például a kalózok elleni harcban. A kínai tengerészeti hadihajók az orosz, az amerikai és a norvég hajókkal együtt végrehajtották a szíriai vegyi fegyverek megsemmisítésére vonatkozó missziót, a kínai hadihajók közben részt is vettek a Csendes-óceán körüli 2016. évi hadgyakorlatban.
Brendan Mulvaney szerint évtizeddel ezelőtt nem volt ennyire megközelíthető a két fél.
„10, 15 évvel ezelőtt nem tartották fontosnak a két hadsereg kapcsolatait, ezért a feleknek könnyebb volt az érintkezés félbeszakítása. Ámde a félbeszakított katonai kapcsolatot nehéz volt is újraindítani. Most mind a két félnek tudatába került az, hogy az ilyen politika nem jó, s szükséges az, hogy holott a feszültség, a nézeteltérések helyzetében is szoros érintkezést tartsanak fenn."—szögezte le az amerikai szakértő.
Michael Swaine, a Carnegie Endowment for International Peace magas rangú akadémikusa nagyra becsülte a felek közti egyre szorosabb konzultációt, de az érintkezés bővítésére látja a szükségességet.
„A felek mostanában is rendszeresen kutatják a válságelkerülési módszert. Véleményem szerint ennek alapján mélyebb és sokféle konzultációt kell, hogy folytassanak. Emellett a két hadseregnek gyakorlatilag is minél több interakcióra van szüksége."
Swaine úgy vélekedik, hogy a két hadsereg részéről az egymás megismerésének és együttműködésnek a fokozása nagy fontossággal bír a mai globális, különösen az ázsiai és csendes-óceáni problémák megoldása szempontjából. Akár mikor, akár milyen helyzetben nem is lehet a kétoldalú katonai kapcsolatot rosszabbá tenni—hangsúlyozta az akadémikus és azon javaslatot terjesztett, hogy az alaptisztek közti csere erősödjön meg a két hadsereg között annak érdekében, hogy gördülékeny legyen az egymás megismerése, elmérséklődjön a félreértés, és ne következzen be a tévedő elbírálás.
