Hétfőn Pekingben tartották a Kínai Tudományos Akadémia tagjainak 19. értekezletét. Az akadémia külföldi tagjai kijelentették, hogy a jobban nyitott Kína több félnek és több területnek hozhat hasznot. A következőkben hallhatják a részleteket.

A Kínai Tudományos Akadémia a legfelsőbb kínai természettudományi kutatóintézet, fontos küldetésének tekinti a nemzetközi tudományos együttműködés megerősítését és Kínának a nemzetközi tudományos életre gyakorolt hatásának növelését. Bai Chunli, a Kínai Tudományos Akadémia elnöke elmondta, hogy az utóbbi években a kínai tudományos innovációs képesség emelésének köszönhetően egyre több kínai akadémikus fontos posztot tölt be nemzetközi tudományos szervezetekben és hozzájárulnak a kínai–külföldi tudományos együttműködésekhez.

„Nem teljes statisztikai adatok szerint a Kínai Tudományos Akadémia több mint 50 tagja elnöki, alelnöki posztot tölt be, illetve tag 70 nemzetközi tudományos szervezetnél, sok kínai lett külföldi tudományos akadémia tagja. Ők egyrészt a nemzetközi szervezetekért dolgoznak, másrészt emelik a kínai tudomány nemzetközi hatását, hozzájárulnak Kína és a külföld közötti tudományos együttműködésekhez."

Jelenleg a Kínai Tudományos Akadémiának 797 kínai és 91 külföldi tagja van. A hétfői értekezleten Bai Chunli oklevelet és jelvényt adott át 13 újonnan megválasztott tagnak, köztük Wang Xiaodongnak, a pekingi biológiai tudományos intézet kutatójának és Paul Nurse-nek, a brit Francis Crick Intézet kutatójának. Atta-ur Rahman újonnan megválasztott kínai akadémikus, a Pakisztáni Tudományos Akadémia volt elnöke elmondta:

„Nagy megtiszteltetés nekem, hogy első muszlim akadémikusa lettem a Kínai Tudományos Akadémiának. Örömömre szolgál, hogy a tudomány területén járultam hozzá a kínai–pakisztáni barátsághoz. A Pakisztáni Tudományos Akadémia elnöke voltam, részt vettem a két ország tudományos akadémiái közötti együttműködési egyezmények aláírásán. Nagyon várom a több és szorosabb tudományos együttműködést Kínával."

A folyamatosan javuló kínai tudományos körülménynek és Kína szép jövőjének köszönhetően egyre több külföldi tudós lett kínai akadémikus. Köztük például Paul Nurse professzor, a brit Francis Crick Intézet kutatója. Nurse elmondta, hogy a tudománynak nincsen határa, a nyitott tudományos együttműködés több félnek hozhat hasznot.

„Genetikai és sejtbiológiai kutatással foglalkozom. Kína sok területen kiváló eredményeket ért el már, szerintem tovább halad előre az ország, ezért nagyon örülök, hogy kínai akadémikus lettem."

Bai Chunli, a Kínai Tudományos Akadémia elnöke elmondta:

„A kínai akadémikusok 2019-es kiválasztása során a korábbinál fontosabbnak tartjuk a külföldi tudósokat, így a Kínai Tudományos Akadémia szerkezete és színvonala jobban megfelel a tudományok terén erős ország építése igényeinek."