Miután az amerikai kormány közzétette az újabb, Kínából érkező termékekre vonatkozó vámintézkedéseit, Alan Greenspan, az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve egykori elnöke, Paul Krugman, Nobel-díjas közgazdász és más gazdasági szakértők egymás után kritizálták Donald Trump amerikai elnök döntését. Szerintük a kínai termékekre bevezetett magasabb vámköltségeket tulajdonképpen az amerikaiak fizetik meg és ezzel a lépéssel egyáltalán nem jutnak előnyökhöz az amerikaiak. A Fehér Ház július 10-ei bejelentése szerint további 200 milliárd dollár értékű kínai termékre tervez védővámot kivetni a Trump-adminisztráció. Ezzel az amerikai szenátus újabb határozatot fogadott el, ám a végrehajtásához az is szükséges, hogy parlament elfogadja az újabb intézkedéscsomagot.

Kína határozottan visszautasítja az amerikai fél döntéseit, és bár nem célja belemerülni egy kereskedelmi háborúba, ha szükséges, akkor vissza fog támadni. Ezzel párhuzamosan pedig tovább folytatja piacainak megnyitását külföld felé. Július 10-én az elektromos autókat gyártó amerikai vállalat, a Tesla befektetési megállapodást írt alá a kínai Sanghaj városának elöljáróival, és ezzel hivatalosan is megnyílt az út a Tesla első külföldi gyára előtt. A tervek szerint évente fél millió autó gördülhet le a sanghaji gyártósorról. Másnap, július 11-én az amerikai Chicago város polgármestere és az általa vezetett üzleti delegáció Pekingben aláírt egy megállapodást, amely szerint 2018-2023. között több együttműködés fog születni i a kínai városokkal.

Bármilyen döntés is születik az Egyesült Államok részéről a kereskedelmi háborúval kapcsolatban, Kína arra törekszik majd, hogy megoldja a felmerülő problémákat. Ez gyakorlatilag megegyezik a kínai reform és nyitás politikájával is, melynek lényege, hogy a kínai gazdaság minőségi fejlődést érjen el, javuljon az emberek életszínvonala, és Kína fontos szerepet játsszon a nemzetközi ügyek megoldásában.