A kínai tartományok a napokban egymás után tették közzé az első féléves gazdasági helyzetről szóló adatokat, amelyekből kiderül, hogy stabil volt és jó tendenciát mutatott a gazdaság. Óriási gazdasági összteljesítmény, a növekedés új motorjának gyors kialakulása és minőségi fejlődés jellemzi a kínai gazdaság első féléves fejlődését. Ami a GDP mennyiségi jellemzőit illeti, az adatokat már közzétett 29 tartomány közül 16 GDP-je meghaladta az 1000 milliárd jüant, Guangdong tartomány és Jiangsu tartomány GDP-je pedig elérte a 4000 milliárd jüant. A GDP növekedésének üteme szempontjából 17 tartomány növekedési üteme eléri vagy meghaladja az egész ország 6,8%-os növekedését. Wang Jun, a Nemzetközi Gazdasági Cserekapcsolatokkal Foglalkozó Kínai Központ szakértői bizottságának tagja úgy véli, hogy a különböző tartományok gazdasági helyzetéből az derül ki, hogy stabil volt és jó tendenciát mutatott a kínai gazdaság az idei év első felében.

„Az idei év első felében viszonylag stabil volt a kínai gazdasági helyzet, folytatták a gazdasági szerkezet átalakítását és a növekedés új motorjának kialakítását. A harmadik- és negyedik szintű városokban óvatosan folytatódtak az ingatlanpiaci befektetések, ami segítette a gazdasági stabilitást."

A korábbi évekhez képest jelentős változás történt azon a téren, hogy a gazdasági növekedés Kína nyugati részén magasabb, a keleti részén pedig alacsonyabb. Például a délnyugat-kínai Chongqing tartományi jogú város gazdaság növekedése 6,5%-os volt, ami 4%-os csökkenést jelent. A délkelet-kínai tartományban pedig stabilak voltan a növekedések, például Zhejiang tartomány növekedése 7,6%-os volt, ami 0,8%-kal több az ország átlagánál. A gazdasági szerkezet átalakítása hátterében a csúcstechnológia, így például az internet, a tárgyak internete, a felhő alapú számítás és a big data a növekedés új motorjai lettek. Fang Zheng, a Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság Nemzetközi Központjának kutatója a növekedés új motorjáról a következőket mondta:

„Először is, innováció által ösztönzött gazdasági növekedést kezdeményezünk. Felhasználjuk az új technikákat, például a mesterséges intelligenciát és az okos gyártást, így szilárdítjuk meg a fejlődés új motorjának alapját. Másodszor, az ország fejlesztéséről szóló 13. ötéves tervben megállapították a feltörekvő iparágak fejlődését, ez hozzájárul a fejlődés új motorjának megerősítéséhez."

A különböző helyek a növekedés mellett egyre fontosabbnak tartják a minőségi fejlődést, egyre nagyobb szerepet játszik a fogyasztás a növekedésben. A jövőt tekintve Wang Jun, a Nemzetközi Gazdasági Cserekapcsolatokkal Foglalkozó Kínai Központ szakértői bizottságának tagja kijelentette, hogy Kínának még három nehézséget kell megoldani, ezek: a kiemelkedően súlyos kockázatok elkerülése, a szegénység célzott intézkedéssel történő felszámolása, a szennyezés megelőzése és kezelése.

„Először, előretekintően és rugalmasan módosítjuk a makrogazdasági politikát a gazdasági helyzet stabilizálása érdekében. Másodszor, a fogyasztás élénkítésén keresztül mérsékeljük a változó külső környezet okozta negatív hatásokat. Harmadszor, a gazdaság gyenge részeinek javításán keresztül folytatjuk a kínálat területén történő reformot. Negyedszer, előmozdítjuk a reformot az állami tulajdonú cégekben, a pénzügyek és a föld eladásából befolyt jövedelem elosztása terén. Ötödször, több iparágban egyszerűsítjük a piacra jutást és felszámoljuk a külföldi befektetők előtti korlátokat. Hatodszor, áttörjük a hagyományos gondolkodás falát, jó környezetet alakítunk ki az innovációhoz."