A Kínai Kereskedelmi Minisztérium legfrissebb statisztikai adatai azt mutatják, hogy az idei év első hét hónapjában a Kína által ténylegesen felhasznált külföldi tőke 2,3 százalékkal nőtt a tavalyi év azonos időszakához képest. A kereskedelmi tárca tisztviselője azt mondta, hogy a ténylegesen felhasznált külföldi tőke terén Kína stabil növekedést valósított meg és optimalizálta a szerkezetet. A következőkben hallhatják a részleteket.

Zhu Bing, a Kínai Kereskedelmi Minisztérium külföldi tőkével foglalkozó főosztályának helyettes vezetője arról tájékoztatott, hogy a januártól júliusig tartó időszakban a külföldiek által újonnan alapított cégek száma 99 százalékkal, a ténylegesen felhasznált tőke pedig 2,3 százalékkal bővült éves alapon. A stabil növekedési pálya megvalósításával párhuzamosan optimalizálttá vált a ténylegesen felhasznált külföldi tőke szerkezete.

„A csúcstechnológiai iparág és a gyártóipar gyors növekedést mutatott. A gyártóiparban ténylegesen felhasznált külföldi tőke összege elérte a 150 milliárd jüant, ez 8,8 százalékos emelkedést jelent egy év alatt és az összesen felhasznált külföld tőke 30 százalékát teszi ki. Ugyanezen a soron a csúcstechnológiai iparágban ténylegesen felhasznált külföldi tőke 7,5 százalékkal nőtt éves alapon és az összes 21,5 százalékát adja."

Ezeket a számokat elemezve Zhang Fei, a Kínai Kereskedelmi Minisztérium külföldi befektetésekkel foglalkozó kutatóintézetének alelnöke kijelentette, hogy az elért eredmények a vonatkozó politikai irányvonal kidolgozásának és végrehajtásának, valamint a kínai üzleti környezet javulásának köszönhetőek. A politikai lépések elősegítették az üzleti környezet javulását, valamint a befektetések egyszerűbbé és kényelmesebbé válását. Az általános gyártóipar, a mezőgazdaság, a bányászati ágazat és a pénzügyi szolgáltatások már korábban megnyitották piacaikat külföld felé.

„2017 januárja és 2018 júliusa között a külföldi tőkebefektetések előmozdítása érdekben egymás után három politikai irányvonalat vezetett be a kínai Államtanács. Ezek a politikák intenzívebbek a korábbiaknál, ezért a jelenlegi eredmények elérését az egy évvel ezelőtt elindított politikai stratégia is jelentősen segítette."

A Kína által felhasznált külföldi tőke jövőjét illetően a kínai közgazdászok szerint figyelni kell a geopolitikai kockázatokra és a bizonyos országok protekcionista lépései által előidézett változásokra. Erre reagálva a kínai vezetők rögzítették a „külföldi tőke stabilizálása" feladatot. Zhang Fei, a Kínai Kereskedelmi Minisztérium külföldi befektetéssel foglalkozó kutatóintézetének alelnöke a következőket mondta:

„Felkészültek vagyunk a politikai lépéseket illetően. Először, továbbra is optimalizáljuk az üzleti környezetet. Másodszor, akadálymentes külföldi tőkebefektetésekre törekszünk. Harmadszor, megvédjük a befektetők érdekeit, különösen a szellemi tulajdonjogokat. Amennyiben megfelelően végrehajtjuk ezeket, megvalósítható a külföldi tőke stabilizálása."

Hao Hongmei, a Kínai Kereskedelmi Minisztérium külföldi befektetéssel foglalkozó kutatóintézetének másik alelnöke elmondta, hogy a feszültebb geopolitikai viszonyok, a bizonytalanság és a protekcionizmus ellenére a Kína által ténylegesen felhasznált külföldi tőke mérsékelt növekedése a kínai piac versenyképességét jelenti és arra utal, hogy a külföldi befektetők elismeréssel tekintenek Kínára.