Az utóbbi években a kínai-közép-kelet-európai gazdasági és kereskedelmi együttműködések megerősítésének köszönhetően egyre több közép-kelet-európai termék jelent a kínai piacon. A Balti-tenger keleti részén fekvő Litvánia volt az idei expó díszvendége. Virginijus Sinkevicius, litván gazdasági és innovatív miniszter az expó megnyitóján arról beszélt, hogy Kína széles piaca fontos jelentőséggel bír Litvánia számára. Bízik abban, hogy a jövőben a két ország továbbra is folytatja az együttműködéseket az e-kereskedelem és a mobilfizetés területén. „Az utóbbi években folyamatosan erősödtek a kínai-litván kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok. Az idei első negyedévben Litvánia Kínába irányuló exportja 24 százalékkal bővült. A jövőben nagy figyelmet szentelünk a multinacionális e-kereskedelemnek. Azt remélem, hogy az e-kereskedelmi platformokon keresztül még több jóminőségű litván termékkel ismertethetjük meg a kínai fogyasztókat"- fogalmazott a miniszter.
Az idei expó másik díszvendége, Szlovákia többféle tejtermékkel és borral érkezett az expóra, ezek rendkívül érdekelték a látogatókat. Richard Rasi, szlovákia miniszterelnök-helyettese elmondta, hogy a mezőgazdasági és a tejtermékek mellett Szlovákiának és Kínának a jövőben a tudományos és innovatív területen is meg kell erősítenie az együttműködéseket. „Jelenleg Szlovákia nagy erővel törekszik a digitális stratégia megvalósítására. Úgy vélem, hogy a jövőben Szlovákia és Kína tanulhat egymástól, hogy még eredményesebben álljon hozzá a digitális reform kihívásaihoz."
Magyarországot a kínai áruk Európába belépése szempontjából egy nagyon fontos kapunak tekintik. A magyar kormány mindig is támogatta azokat a politikai kezdeményezéseket, amelyek szorosabbra fűzik a Kínához kötődő kereskedelmi együttműködéseket. A mostani expón a kínai és a magyar fél az újenergiákat és az energiatakarékos technológiákat érintő együttműködésekről állapodott meg.
Úgy tudjuk, hogy az utóbbi években az európai gazdaság is nehézségekkel küzd, különösen az európai integritás előtt néz újabb és újabb kihívásokkal szembe. Ebben a helyzetben a különböző közép-kelet-európai ország egyöntetűen több olyan intézkedést és politikát vezetett be, amelyek kedvező és vonzó körülményeket biztosítanak a külföldi tőke számára, hogy ezzel is elősegítsék a gazdaság fellendülését.
Statisztikai adatok szerint 2018-ban a kínai-közép-kelet-európai kereskedelmi forgalom elérte a 90 milliárd dollárt, ez új rekordot döntött. Egyebek között Kína importja 17 közép-kelet-európai országból 25 százalékkal növekedett az előző évhez képest. Idén áprilisban Görögország hivatalosan is csatlakozott a kínai-közép-kelet-európai együttműködési machanizmushoz, ezzel a „16+1" a „17+1"-é vált. Ezzel kapcsolatban Yu Jianhua, a kínai kereskedelmi miniszterhelyettes a következőket mondta: „Közép-Kelet-Európa az Övezet és Út mentén lévő fontos térség, amely Európa legrugalmasabb piaca is egyben. Jelenleg Kína törekszik a külföldre történő nyitás elmélyítésére, ebben a helyzetben Kína és a közép-kelet-európai országok közötti kölcsönös politikai bizalom és gazdasági cserekapcsolatok fontos jelentőséggel bírnak."
Becslések szerint a mostani kínai-közép-kelet-európai expón összesen 68 szerződést kötöttek meg, ezekben összességében több mint 19 milliárd dollár értékű befektetés valósul meg. A szerződések az okos feldolgozóiparra, a digitális gazdaságra, és az egészségügyi ellátásra vonatkoznak.
Más hírek szerint az év első felében a különböző közép-kelet-európai országok több mint 20 befektetési előadást tartottak Kínában. A különböző tájékoztatókon keresztül egyre több kínai üzletember ismeri meg Közép-Kelet-Európát. Az előzetes statisztikai adatok szerint az egyes közép-kelet-európai országok mostanáig 1,5 milliárd dolláros befektetést irányítottak Kínába, míg a kínai vállalatok több mint 10 milliárd dollár értékű befektetést vittek Közép-Kelet-Európában. A jövőben a két fél várhatóan bővíti az együttműködéseket a feldolgozóipari, a mezőgazdasági, a téli sportok és a szolgáltatási kereskedelem területén.
