A világ több fejlett országa, például Svédország, célként tűzte ki, hogy előbb-utóbb szeretne teljesen készpénzmentes nemzetté válni. Bár egy ilyen gazdaság egyelőre eléggé utópisztikusnak hangzik, egyre több helyen már szinte alig van készpénz. Kínában robbanásszerűen megugrott a mobilos fizetések száma, már több mint egymilliárd ember fizet mobil segítségével. A jelenség annak köszönhető, hogy az Alipay és a WeChat Pay szolgáltatásokkal gyorsan és egyszerűen lehet tranzakciókat lebonyolítani, 1000 jüanig (40 ezer forintig) semmilyen jelszóra nem kíváncsi a rendszer, egy QR-kód beolvasásával már rendezve is van a számla.

Lehet, nem tudta, de a QR-kódot 1994-ben fejlesztette ki a Toyota egyik leányvállalata. Azóta volt, hogy temették (többek között az NFC megjelenése miatt), aztán megint felkapták 2012 tájékán.

A QR-kód lényegében egy kétdimenziós vonalkód, az elnevezés az angolból származik, a „quick response" rövidítése, ami arra utal, hogy gyorsan leolvasható. Bár nem mondhatjuk, hogy a kínai mobilfizetési-technológia a legerősebb a mai világban, ám minden bizonnyal a legnépszerűbb.

Ha például Pekingben bemegy egy Starbucksba, akkor a WiFit egy QR-kód beolvasásával tudja telefonról használni. Onnantól, hogy leolvasta a kódot, bekerült a rendszerükbe. A legtöbb kínai be van jelentkezve a Wechatra, ezért egyből azonosítják a profiljukat, és ettől kezdve a Starbucks tud értesítéseket küldeni az illető telefonjára Wechaten, vagyis attól fogva tud követni bárkit.

Azt mondják, hogy szinte halott a készpénzes fizetés Kínában. Egyre kevesebben hordanak pénztárcát magukkal. A fekete-fehér kód majdnem minden területen megjelent, és segítségével szinte tényleg bármit kifizethetünk, ismerőseinknek is egyszerűen utalhatunk pénzt általa. Teljesen természetes a jelenlétük az éttermekben, közértekben és múzeumokban, a sarki zöldségesnél QR-kóddal ki lehet fizetni a két banánt, sőt ezzel szerelkeztek fel a kínai koldusok is...

A kínai harmadik fél mobilfizetési piacának negyedéves jelentése szerint 2019 első negyedévben 47,7 ezer milliárd jüan, azaz 6,8 ezer milliárd dollár volt a kínai telefonfizetés nagysága. A piacon két óriás uralkodik, az Alipay applikáción zajlik a fizetések 53 százaléka, de a WeChat Pay sem panaszkodhat a maga 39 százalékos részesedésével, és a WeChat piaci részesedése 2016 óta folyamatosan nő.

Az óriási mennyiségű fizetés azonban nem csak a kínai gazdaságra van hatással, a kínai turisták miatt a legnépszerűbb turisztikai célpontok (Hongkong és Japán) is kénytelenek voltak reagálni a pénzügyi szokások megváltozására. Japánban például egy év alatt megduplázódott az Alipayt elfogadó helyek száma, jelenleg 45 ezer ilyen helyszín van.

Az idei évtől Magyarországon is elérhetővé válik a QR-kód alapú fizetési megoldás, az Alipay az UniCredit Bank kártyaelfogadó partnereinél. Elsősorban az országba érkező kínai turisták kényelmét szolgálja majd.

Magyarországon is vannak már jól működő példák: az iCsekk rendszerében például QR-kód segítségével lehet fizetni egyes közműszolgáltatók számláit. A technológiában a mobilfizetések piacán is hatalmas lehetőségek rejlenek.