• Magunkról• Oldaltérkép• Kapcsolat
HÍREK MÁS PERSPEKTÍVÁBÓL
Nagyvilág | Gazdaság | Biztonságpolitika | Kultúra és Társadalom | Sport | Tudomány
Hogyan alakult a Tavasz-ünnep Kínában
2017-01-26 18:44:00
CRI

Mint azt már talán Önök is tudják, a kínai tavaszünnep, a Holdújév kezdete az idén január 28-ra esett. A továbbiakban az ünnep eredetéről, a vele összefüggő szokásokról lesz szó. A hagyományos kínai naptár a Földnek a Nap körüli keringése és a Holdfázisok alapján készült. Eszerint az év első napja, a tavaszünnep, azaz a Holdújév a kínai nemzet legnagyobb ünnepe, amely körülbelül olyan fontos a kínaiak számára, mint a karácsony a magyarok számára. A tavaszünnep családi ünnep, ilyenkor valamennyi családtag összejön, a távolabb élők, dolgozók is hazajönnek, bármilyen messziről is kell utazniuk. A holdújév az egész kínai lakosságot érinti, a Kína lakosság zömét adó han nemzetiségen kívül mintegy 20 kisebbség is megünnepli a Holdújévet. A tavaszünnep a hagyományos kínai holdnaptár szerint az óév utolsó hónapjának 23. napjától az új év első hónapjának 15. napjáig tart. Ennek során az óév utolsó napja, az úgynevezett szilveszter és az új év első hónapjának első napja a legünnepélyesebb. A törvény szerint a tavaszünnep háromnapos ünnep. Az emberek azonban ismét egyhuzamban hét napot pihennek, majd a hétvégén a plusz két napot ledolgozzák.

Több feljegyzés foglakozik a holdújév eredetével. Az egyik vélemény szerint az ókorban egy rendkívül mérges, Nian nevű szörnyeteg minden év utolsó napján házról házra járt, hogy megegye az embereket. De egyszer egy faluban találkozott két fiúval, akik abban versenyeztek, hogy ki pattogtatja hangosabban ostorát. Nian az ostordurranások elől elmenekült és egy másik faluba érkezett, ahol egy parasztház előtt piros ruha száradt. A szörnyeteg erről sem tudta, hogy micsoda. Megint csak elszökött. A harmadik faluban egy parasztház fényesen ki volt világítva, a lámpafény nagyon bántotta szemét – így hát Nian innen is azonnal távozott. Ebből az emberek rájöttek, hogy Nian fél a csattanástól, a piros színtől és a fénytől és ennek megfelelő ellenlépéseket tettek: egyebek között petárdát robbantottak, lampionokat gyújtottak és piros színű feliratokkal díszítették fel a lakóházak kapuját. Később ünnep lett ebből a szokásból, amely mindmáig fennmaradt.

A legelterjedtebb vélemények szerint a kínaiak ősei már több mint 3000 évvel ezelőtt megtartották a tavaszünnepet. A holdújév kínai neve: Nian. A teknősbéka-páncélra és más állatcsontokra vésett szövegek szerint a Nian a jó terméssel függött össze. Az ókorban őseink azért tartották a Niant, azaz a Holdújévet, hogy megünnepeljék a bő aratást és hálát adjanak az isteneknek. Annakidején az emberek úgy hitték, hogy minden tárgynak és anyagnak lelke, azaz istene van, és minden mezőgazdasági termény az isten áldása. Az őskorban Kínában több ilyen hálaadó jellegű ünnep alakult ki. Közülük a legnagyobb a Holdújév, amely az őszi aratás és a tavaszi vetés közötti szünet közé került. Ez a kínai tavaszünnep eredete. Az ősközösségben az emberek az év vége előtt szertartásokkal ünnepelték a jó termést, állatokat és ennivalót áldoztak az isteneknek hálájuk jeléül. Még van egy írott feljegyzés, amely szerint több mint 3000 évvel ezelőtt őseink a Jupiter által megtett egy teljes kör idejével határoztak meg egy évet. Az időszámítás előtti 206-tól az időszámítás után 220-ig uralkodott Han-dinasztia első császára alatt az évnek a régi kínai hagyományos holdnaptár szerinti első napját nyilvánították a Holdújév kezdetének. Az 1911-es demokratikus forradalom győzelme után vezették be Kínában a jelenleg a világon általánosan elterjedt új időszámítást, azaz a Gergely-naptárt. Ezzel egy időben ezt a hagyományos kínai ünnepet a tavaszünneppé nyilvánították.

A holdújévhez ősidők óta számos népszokás és hiedelem kapcsolódik, így például vallási szertartásokat, összejöveteleket tartanak, bőségesen lakomáznak, jósolnak, képletesen fogadják az újévet és elbúcsúztatják az óévet, mulatságot rendeznek. Az ünnep előtt az emberek bevásárolnak, új ruhát csináltatnak, kitakarítanak, imádkoznak a tűzhely istenéhez, állatokat, ennivalókat, gyümölcsöket, pálinkát és egyebeket áldoznak a halottaknak és az ősöknek. Az asszonyok sütnek-főznek az óév búcsúztató lakomára. Jellegzetes szövegeket tartalmazó feliratokkal, festményekkel díszítik fel a házakat és a lakásokat. Az ünnep napján az emberek meglátogatják és felköszöntik egymást, petárdát robbantanak vagy tűzijátékokat szerveznek. Ragadós, kocsonyás rizst, húsos derelyét, kocsonyás rizsgombócot esznek. A falvakban és a városokban egyaránt ilyenkor szokás megfigyelni a széljárást és az égboltot, a Nap színárnyalatait, a csillagokat, a villámlást és a mennydörgést, hogy ezek alapján jósolják meg az új esztendőben a várható termést. A falvakban és a városokban egyaránt sárkánytánccal, oroszlántánccal és más néptáncokkal, valamint lampionjátékkal köszöntik a holdújévet és búcsúztatják az óesztendőt.

Külön említést érdemel, hogy a VII. században a kínai feudalizmus fénykorát jelentő Tang-dinasztia korában bevezették a köztisztviselők és a tábornokok kölcsönös újévi látogatásának rendszerét. Ez a gyakorlat mindmáig fennmaradt. a tavaszünnep alkalmából a hivatalos személyek meglátogatják egymást. Az átlagemberek is ugyan ezt megteszik, akkor is, ha az év folyamán súrlódások voltak köztük. Így elsimíthatók az esetleg köztük lévő kellemetlenségek is.

Napjainkban a holdújév alkalmából a városi emberek, különösen a fiatalok a régi szokások mellett szívesen kimennek síeleni és korcsolyázni, vagy otthon az interneten játékokat játszanak.

A régi kínai időszámítás szerint az első hónap 15. napján a lampionünnep jelzi a holdújév végét.


Vélemény
Hírek top10
Műsorok top10
Egészségtippek
Heti kínai vicc
• Az úrfi
Ketten vitatkoznak: ki a boldogabb, a nagyúr avagy az úrfi? Egyikük azt mondja, hogy a nagyúr a boldogabb, hiszen minden földi jóval rendelkezik, mindenkinek parancsolhat. A másik viszont azt állítja, hogy az ifjú úr a boldogabb, hiszen gond nélkül él, mindent készen kap, nem úgy mint az apja...
More>>
Nyelvlecke
Bemelegítés
Párbeszédek
Nyelvi Lábjegyzet
Kulturális tippek
Gyakorlatok
China ABC
A politikai rendszer
A gazdasági helyzet
A kínai nagy fal
A kínai evőpálcika
Főbb kínai vallások
Turizmus
Világörökség
Táj-kép
Utazzunk a múzeumokba
MűsorvezetőkKorábbi verzió
2009-es weboldalunk
2004-es weboldalunk
Kapcsolat
E-mail: hun@cri.com.cn Tel: 86-10-6889-2124 Fax: 86-10-6889-2089
Címünk:
Hungarian Service, CRI-32 China Radio International P.O.Box 4216, BEIJING P.R.China 100040
© China Radio International.CRI. All Rights Reserved.
16A Shijingshan Road, Beijing, China