Idén október 20-án nyílt meg a Kínai Külföldi Befektetési Vásár (China Overseas Investment Fair) a Pekingi Kiállítási Központban (Beijing Exhibition Center). Magyarország pekingi nagykövetsége, a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) és a Jiangtai Nemzetközi Szövetség (JTIA) közös fórumot tartott Keleti nyitás, kivételes befektetési lehetőségek Magyarországon Kína számára címmel, amelyen záróbeszédet mondott Csutora Zsolt, a Külgazdasági és Külügyminisztérium keleti nyitásért felelős helyettes államtitkára. A Kínai Nemzetközi Rádiónak (CRI) adott exkluzív interjúban a helyettes államtitkár elmondta, hogy Magyarország várja a kínai befektetőket, turistákat. A kínai e-kereskedelem fellendüléséből Magyarország is profitálni akar, már több magyar termék is kapható a kínai e-kereskedelmi platformokon, és Magyarország megállapodás előkészítésén dolgozik az Alibaba és a Tmall cégekkel.
Riporter: Miről tárgyal mostani kínai útja során? Milyen elvárásokkal érkezett a vásárra? Magyarország milyen területeken számít a kínai befektetőkre?
Csutora Zsolt: Barátokhoz jöttem. Egy évet én korábban már éltem itt, egész pontosan Sanghajban. Kína barátja vagyok, mint ahogy Magyarország is Kína barátja. A két ország közötti kereskedelmi forgalom minden rekordot megdönt. Eddig három és fél milliárd dollárnyi kínai befektetés érkezett Magyarországra. Kereskedelmi forgalmunkban a magyar export jelentősen nő. Kiemelten fontosnak tartjuk az élelmiszeripari termékek exportját. Ez ugye a nyolcadik befektetési fórum, és nagy megtiszteltetés, hogy magyar szekciót is tarthattunk, rendezhettünk. Ezen a fórumon látszik, hogy 124 ország 280 kiállítóval jelent meg. Óriási az érdeklődés. Az igen komolyan fejlődő kínai gazdaságból minden érintett ország várja a befektetőket. Magyarország meghirdetett 2010-ben egy „keleti nyitás" politikát. A Kínai Népköztársaság meghirdette az „egy övezet, egy út" programot a selyemút gazdasági térséggel. Ez a két program illeszkedik egymáshoz. Azt mondom, hogy várjuk a kínai befektetőket, nagyon kedvező befektetési klímát biztosítunk Magyarországon a kínai cégek számára, és szép sikerekről számolhatunk be.
R: Milyen konkrét intézkedéseket vezet be Magyarország a magyar kormány „keleti nyitás" politikájának és a Kína által felvetett „övezet és út" kezdeményezés összehangolása érdekében? Hogyan értékelik az eddig elért eredményeket?
CsZs: Az itteni tárgyalásaim során a külügyminisztériumban az európai főosztály vezetőjével tárgyaltam, a gazdasági minisztériumban a miniszterhelyettessel, mindenkivel kicseréltük véleményeket. És úgy gondoljuk, hogy egy szépen felépített 2016-os évnek a derekán vagyunk túl. A 2016-os év hátralévő hónapjai, november és december Magyarországon a magyar-kínai kapcsolatokról szólna. Először november 4-én és 5-én Lettországban, Rigában kerül sor a kínai-KKE (16+1) mechanizmus miniszterelnöki fórumára. Magyarország miniszterelnöke, Orbán Viktor úr nagy reményekkel várja ezt a fórumot. November 30-án a külgazdasági és külügyminiszter, Szijjártó Péter érkezik Kínába, hogy kétoldalú tárgyalásokat és konzultációt folytasson, valamint a 16+1 formáció munkacsoportjainak ülését levezényelje. Mit tesz Magyarország? Magyarország először is, meghirdette a „keleti nyitás" politikáját. Ez Kína vonatkozásában azt jelenti, hogy a meglévő külképviseleti jelenlétünket erősítjük. Magyarországon a külgazdasági és külügyminisztériumhoz tartoznak a kereskedőházak, tehát van egy központi kereskedőház és annak egy rendszere. Hozzánk tartózkodik az Eximbank, a Magyar Export-Import Bank, és hozzánk tartozik a befektetési ügynökség. Ez a befektetési ügynökség itt egy egész standdal vesz részt a kiállításon és fórumon. És ezáltal is próbáljuk a kínai befektetőket megnyerni. A turizmus terén szintén nyitottunk a Kínai Népköztársaság felé. Már nemcsak a négy külképviseletünkön adjuk ki a vízumot kínai állampolgárok részére, hanem outsourcinggal, kihelyezéssel több városból segítünk abban, hogy a kínaiak hozzánk jöjjenek turistaként. A turistáknak a létszáma egy év alatt legalább 50 százalékkal nőtt. És azt mondom, hogy ez kifejezetten jelzi, hogy a kínaiak érdeklődnek Magyarország iránt. Várjuk őket. Azt tudom, hogy ez az, amit a „keleti nyitás" politikáján belül meg tudtunk tenni. Minden külképviseletünkön külgazdasági attasét helyeztünk ki. Ezáltal is kapcsolaterősítést próbáljuk szorgalmazni.
R: Tavaly Suzhouban Kína és a 16 közép- és kelet-európai ország jóváhagyta a középtávú együttműködés tervét. A gazdasági együttműködésről szóló fejezet 4. pontja szerint ösztönözik a multinacionális e-kereskedelem fejlődését, ami új hajtóereje lehet a kereskedelemnek. Az utóbbi években több internetes óriáscég alakult Kínában, ilyen például az Alibaba és a Tencent. Magyarország is keresi az együttműködési lehetőségeket ezekkel az e-kereskedelmi óriáscégekkel?
CsZs: Igen, Magyarország figyelemmel kíséri a kínai online kereskedelem fejlődését. A Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) ebben a kérdésben egyeztetéseket folytat már a jelenleg e-platformot üzemeltető kínai vállalkozásokkal. Ennek eredményeként egy együttműködési megállapodás előkészítése is folyamatban van az Alibaba és a Tmall cégekkel. Várjuk, figyeljük, és már megrendeléseket bonyolítottunk. Kekszeket, snackeket, magyar borokat forgalmaztak cégeink a kínai e-kereskedelmi cégeken keresztül.
