A vízumellenőrzés egyszerűsítése mellett számos ország további intézkedésekkel próbálja megnyerni magának a kínai látogatókat, például a mikroblog kínai megfelelőjén, a Weibón népszerűsítő kampányt indítottak, kínai nyelvű jelzőtáblákat helyeztek el, és egyre több boltban lehet már Union Pay kártyával fizetni.

Sajtóhírek szerint több ország, köztük Oroszország és az Egyesült Arab Emírségek a kínaiak ízlésének megfelelő étlapokkal és kínaiul is beszélő alkalmazottakkal igazítják a szállodákat a kínaiak igényeihez.

A párizsi rendőrség honlapja kínai nyelven is elérhető. Május elején a francia belügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy Kínából érkező rendőrök fognak járőrözni Párizs utcáin, amire azért van szükség, mivel egyre több kínai utazót lopnak meg, ám a tervet végül elvetették.

Wolfgang Georg Arlt, a turisztikai menedzsment professzora és az Alkalmazott Tudományok Nyugat-Szászországi Egyeteme (West Coast University of Applied Sciences, Germany) Kínából kiinduló turizmust kutató intézetének igazgatója szerint a kínai látogatók megnyerésének legjobb módja a vízummentesség.

A kínaiak jelenleg 81 desztinációt látogathatnak vízummentesen vagy az érkezés után igényelhető vízummal.

A kutatóintézet vezetője példaként említette Mauritiust. A szigetállam 2013. október 31-e óta biztosít 30 napos vízummentes tartózkodást a kínai turisták számára. Az sem mellékes, hogy Peking, Sanghaj, Hongkong és Shenzhen után a tervek szerint Chengduból is indul majd közvetlen járat Mauritiusra.

Az igazgató elmondta, hogy a kínai utazóknak sajátosak az igényeik és az elvárásaik, ami azt jelenti, hogy más látnivalók érdeklik őket, mint a hagyományosnak mondható idegenforgalmi piacokról érkező látogatókat.

„Portugáliában a britekkel vagy a németekkel ellentétben a kínaiak nem a tengerpartra mennek, hanem a történelmi látványosságokhoz. A turizmus ilyen formája a nyár mellett más szezonban is életképes" – mondja Arlt.

„A kínai turisták által tavaly külföldön elköltött pénz elegendő lenne 3-5 repülőgépanyahajó-formáció megvásárlásához" – mondta a Kínai Turisztikai Akadémia (CTA) elnöke, Dai Bin az intézmény által a Kínából kiinduló idegenforgalomról összeállított éves jelentés júniusi ismertetésekor.

A jelentés szerint a Kínából kiinduló turisták több mint fele 25 és 34 év közötti, akik nemcsak a nagyvárosok vagy a part menti városok lakói, hanem másod- és harmadvonalbeli városokban és az ország középső területein élnek.

„A kínai piac gyors növekedése által hozott hatalmas üzleti lehetőséget látva szinte minden gazdaság – az Egyesült Államoktól, az EU-tagokon, Ausztrálián, Dél-Koreán át egészen Dél-Afrikáig és Argentínáig – a Kínával folytatott magas szintű látogatások és gazdasági cserék során kulcsfontosságú ügyként említi a turizmus fejlesztését" – mondja Dai.

Azonban vannak, akik nem örülnek a kínai turisták áradatának. A thaiföldi Chiang Mai Egyetem felmérésének keretében megkérdezett 2200 csiangmaji lakos 80 százaléka nem szívesen látja a kínai látogatókat, számolt be egy thaiföldi lap, a Chiang Rai Times.

A közösségi oldalakon több thai a kínai turistákra panaszkodik, akik szerintük köpködnek, szemetelnek, bevágnak a sorba, nem törődnek a közlekedési szabályokkal, és engedik, hogy a gyermekük az úszómedencében könnyítsen magán.

Nem egyedi esetről van szó. 2012-ben Thierry Gillier francia divattervező, a Zadig és a Voltaire márkák alapítója azzal bőszítette fel a kínaiakat, hogy a Women's Wear Dailynek kijelentette: új perzsa butikszállója „nem fogad majd kínai turistákat". Később bocsánatot kért, amiért sértő kijelentést tett.

Tavaly szeptemberben a kínai kormány 64 oldalas útmutatót adott ki a civilizált turistáskodásról. Ebben hosszan sorolják, hogy mit nem ildomos tenni, köztük a hangoskodást, a sorba való bevágást és az élelmiszerpazarlást.

2011 óta csökken a Kínába látogató turisták száma. A városnéző és pihenésre vágyó látogatók száma tavaly 10,12 millió volt, ami 1,5 milliós csökkenés 2012 óta.

„A látványosságoknál és a szállodákban a nemzeti ünnepek idején tapasztalható zsúfoltság, valamint a szomszédos országokkal, például Japánnal előforduló konfliktusok sokakat elriasztottak a kínai utazástól" – nyilatkozta az amerikai CNBC csatornának Vera Wang, az Euromonitor piackutató cég elemzője.

A visszaesés okai között szokták emlegetni a súlyos mértéket öltő szennyezést, az erősebb jüant és a globális gazdaság gyenge élénkülését is. Az Euromonitor szerint tavaly a Pekingbe látogatók száma 10, a Sanghajba látogatóké pedig 6 százalékkal csökkent. A problémával a kínai szakemberek és vezetők is tisztában vannak. Tavaly 72 órás vízummentes tartózkodást vezettek be a tranzitutasok számára tíz kínai nagyvárosban.

Az Utazási és Turisztikai Világtanács (World Travel and Tourism Council, WTTC) elnök-vezérigazgatója, David Scowsill szerint Kína még ma sem elég nyitott. „A világ lakossága 97 százalékának jelenleg is vízumra van szüksége, ha Kína területére akar lépni. Ez az APEC bármelyik tagállamához képest is a legmagasabb szám. A Turisztikai Világszervet (UNWTO) szerint a vízumszabályozás nyitottságát tekintve Kína az 1-100-ig terjedő skálán 3 pontot kapott. A 100 pont jelenti a legnagyobb nyitottságot. Az APEC-országok közül ez a legalacsonyabb eredmény" – nyilatkozta Scowsill a Global Timesnak.

Több szakember a vízumszabályozás könnyítését és az adóvisszatérítés programjának bevezetését javasolja Kínának, mások szerint a hatóságoknak lépést kellene tartaniuk a szolgáltatások iránti igényekkel.

A Világgazdasági Fórum (WEF) évente közzétett globális utazási és turisztikai versenyképességi rangsorában Kína a környezeti erőforrásokat tekintve az ötödik, a kulturális erőforrások alapján pedig a 15. helyen végzett a 144 ország között. De a turisztikai létesítmények és az utasbarát környezet alapján Kínát több mint 100 ország utasította maga mögé.

Forrás: Global Times