0121maikina |
Kína orvosai, tanárai és más állami alkalmazottjai aggódnak. Többen még sztrájkba is léptek. Azonban nem munkakörülményeik frusztrálják őket, hanem a nyugdíjuk miatt aggódnak.
Több közép- és nyugat-kínai régióban az állami alkalmazottak tömegesen kérik korai nyugdíjazásukat.
Ezek az emberek azért szeretnék korábban elhagyni a munka világát, mert múlt héten az Államtanács bejelentette a nyugdíjreformot.
Zhang Chewei, a Kínai Társadalomtudományi Akadémia Népesség- és Munkaerő-gazdaság Intézetének igazgatóhelyettese a Központi Népi Rádiónak elmondta, hogy az alacsonyabb nyugdíj miatti félelmek érthetőek, azonban nem könnyű korai nyugdíjazást biztosítani.
Az Államtanács január 14-én tette közzé a köz- és állami alkalmazottak új nyugdíjrendszeréről szóló terveit, ami idén októberben lépne hatályba.
A régi rendszerben nem volt nyugdíjalap, az állami alkalmazottak közvetlenül az államtól kaptak nyugdíjat, aminek összege legutolsó havi fizetésük közel 90%-a.
Az új rendszerben azonban, a havi nyugdíj nagysága főleg attól függ majd, hogy mekkora mértékben járult hozzá a munkavállaló a nyugdíjalaphoz, és milyen hosszan. Ezzel az állami alkalmazottak hasonló rendszerbe kerülnének, mint a magánszektorban dolgozók, akiknek havi fizetésük 8%-át kell a nyugdíjalapba fizetniük.
A magánszektor foglalkoztatóinak továbbá alkalmazottjuk fizetésének 20%-át kell a nyugdíjalapba utalniuk. A magánszektorban dolgozók nyugdíja jellemzően 40-60%-a az utolsó havi munkabérüknek.
Ez az aránytalanság elégedetlenséget szült a magánszektorban dolgozók között, és ennek hatására az állam egy igazságosabb rendszert igyekszik létrehozni.
A reform célja egy egyenlőbb és fenntarthatóbb rendszer kialakítása, mivel az elöregedő társadalom nyomás alatt tartja a kínai nyugdíjrendszert.
A hivatalos adatok szerint 2013 végén Kínának közel 7,2 millió közalkalmazottja volt, és a közszféra további 31,5 millió embert alkalmazott az olyan állami intézményekben, mint az iskolák és kórházak.
Az új rendszer leginkább Kína kétmillió orvosát és 17 millió tanárát érinti majd, hiszen ők teszik ki az állami alkalmazottak többségét.
Zhu Lijia, a Kínai Államigazgatási Akadémia professzora a Global Timesnak elmondta, hogy az új rendszer valószínűleg „az irány kijelölésével kezd, majd fokozatos változtatásokkal folytatja, hogy kigyomlálja a nyugdíjrendszer ellentmondásait."
A cél egy egységes nyugdíjrendszer létrehozása, ami mind az állami, mind a magánszféra dolgozóira kiterjed. Szakértők szerint a terv döntő lépést jelent egy méltányosabb és kiegyensúlyozottabb rendszer felé.
A Kínai Társadalomtudományi Akadémia decemberben közzétett jelentése szerint, 2013-ban összesen 19 tartományi szintű közigazgatási egység küzdött a nyugdíjrendszer deficitjével, és összesen 170,2 milliárd jüan (27,4 milliárd dollár) hiányzott a nyugdíjkasszákból.
Kína népességének rohamos öregedése miatt egyre kevesebb ember fizet nyugdíjjárulékot, miközben egyre több nyugdíjast kell eltartani. Ez az egyik legfőbb oka a nyugdíjrendszer reformjának.
Hivatalos adatok szerint a 60 éven felüliek száma meghaladta a kétszázmilliót Kínában, ezzel a lakosság 14,9%-át teszik ki.
Zhu Lijia elmondta, hogy a jövőbeli kedvezőtlenebb feltételektől való félelem miatt sok tanár és orvos igyekszik korai nyugdíjba menekülni.
Több olyan helyen, ahol ezekkel a reformokkal kísérleteztek, ezek a félelmek széleskörű elégedetlenséghez vezettek.
Novemberben az északkelet-kínai Heilongjiang tartomány egyik mezőgazdasági központjában, Zhaodong városban nyolcezer tanár sztrájkolt három napig a kísérleti nyugdíjrendszer ellen tiltakozva.
A tanárok szerint az új rendszer fizetéscsökkentést jelent, és az abban való részvételt egyébként is illegálisan kényszerítették rájuk, így azt követelték a helyi kormányzattól, hogy térítse meg a fizetésükből levont, majd a nyugdíjalapba utalt összeget.
A zhaodongi helyzet jól szemlélteti a nyugdíjrendszer reformjáról szóló országos vitát.
A magánszektorban dolgozók fizetésének 28%-át kötelező a nyugdíjalapba fizetni. Aránylag alacsony nyugdíjuk oka, hogy osztozniuk kell azokkal az idősebb nyugdíjasokkal, akik kevés vagy semmilyen hozzájárulást tettek a nyugdíjalaphoz.
A reform után a közszféra dolgozóinak is ugyanúgy fizetésük 28%-ával kell majd hozzájárulniuk a nyugdíjalaphoz.
A hongkongi Wen Wei Po vasárnapi száma arról tudósított, hogy Kína a közszféra dolgozóinak fizetését 60%-kal tervezi megemelni. Az azonban nem egyértelmű, hogy a közszféra fizetésemelése az új nyugdíjrendszer költségeit kompenzálja-e vagy sem.
Zheng Bingwen, a Kínai Társadalomtudományi Akadémia társadalombiztosítási kutatója szerint az új nyugdíjrendszerben minden munkavállalót azonosan kezelnek majd.
A reform azt jelenti, hogy az országos nyugdíjrendszert több csatornán át finanszírozzák, a munkavállalók, a munkáltatók és az állam közösen vállalnak felelősséget, mondta Zheng.
Tang Jun, a Kínai Társadalomtudományi Akadémia szociológia professzora a Global Timesnak elmondta, hogy a nyugdíjreform folyamata, ami a '90-es években kezdődött, amikor az állam kezdte fizetni az állami vállalatoknál dolgozók nyugdíját, óriási „reformköltségekkel" járt, és sok időbe telik ezen költségek megemésztése.
Tang szerint e „reformköltségek" fedezésének egyik módja, ha az állami vállalatok osztalékából finanszírozzák a közszféra nyugdíjalapját.
Az új rendszerben a munkavállalókat három kategóriába osztják: az idősek, az újak és a közbensők csoportjára. Az „idősek" azok, akik a reform életbelépése előtt vonultak nyugdíjba. Az „újak" azok, akik a reformok után kezdenek dolgozni, a „közbensők" pedig azok, akik a reformok előtt kezdtek el dolgozni, de már az új rendszerben fognak nyugdíjba vonulni. Az általános elv az, hogy az idősekre a régi szabályok érvényesek, az újakra az új szabályok, a közbensők számára pedig fokozatosan vezetik be az új rendszert.
A reform implementációjának részleteit egyelőre nem közölték.
A kínai kormányzat nagymértékben kiterjesztette a nyugdíjrendszerben résztvevők körét. Összesen 830 millió ember rendelkezik állami szabályozású nyugdíjbiztosítással. A városi dolgozók átlagos nyugdíja havi 2070 jüan, a Xinhua hírügynökség információi szerint.
Mégis, sok állampolgár éri el a nyugdíjas kort megfelelő társadalombiztosítás nélkül. Becslések szerint a magánszférában dolgozók csupán 20-30%-a rendelkezik olyan nyugdíjbiztosítással, ami megélhetésükhöz elegendő nyugdíjat garantál majd számukra. A migráns munkások egyáltalán nem kapnak nyugdíjat.
Kína 2009-ben kezdett nyugdíjat folyósítani a 60 éven felüli földműveseknek. A nyugdíj összege, a helyi gazdasági viszonyoktól függően havi 50 és 220 jüan között mozog.
Míg szakértők üdvözölték a központi kormány nyugdíjtervét, mint fontos lépést az egyenlőtlenség csökkentése felé, helyi szinten aggodalmat szült, hogy még nem tették közzé a terv részleteit.
„A fizetés és a jólét miatt aggódunk." – mondta egy közalkalmazott a kelet-kínai Zhejiang tartományban.
A régi rendszerben a fizetés szintje egyértelmű. Egész egyszerűen nem tudjuk, hogy az új rendszerben mennyi pénzt kapunk kézhez." – mondta.
Su Hainan, a Kínai Munkaügyi Tanulmányok Társaság igazgatóhelyettese szerint a nyugdíjreformra nem lehet csupán a finanszírozás reformjaként tekinteni. A reform minden alkalmazott teljesítményét fokozni fogja, mivel egy párhuzamos teljesítmény értékelő rendszert hoz létre.
A nyugdíjakat a tisztviselők pozíciója és az alkalmazottak teljesítménye alapján állapítják meg. Ez azt jelenti, hogy nem csak a tisztviselők kaphatnak majd magas nyugdíjat, hanem az alkalmazottak is, munkájuk minőségének és fizetésüknek megfelelően, mondta Su.
Sok ember üdvözölte e reformokat, különösen a fiatal dolgozók, mivel az új rendszerben a nyugdíjbefizetések mobilak, hordozhatók lesznek. A nyugdíjszámlát tulajdonosa magával viheti a különböző munkahelyek között is, annak egyenlege átutalható.
„Ez nagyobb szabadságot ad munkánk megválasztásában. A régi rendszerben az egyes vállalatokhoz kötött a nyugdíjunk, mert azt nem vihettük magunkkal. Az új szabályok által szabadabban válthatunk munkahelyet, mert az új rendszerben a nyugdíjunk velünk együtt mozoghat." – mondta egy állami vállalat HR menedzsere a Global Timesnak, névtelenséget kérve.
„Az új nyugdíjrendszer egy, az alkalmazottak fizetési szintjét értékelő professzionális rendszert is felállít. Tehát az alkalmazottak szakértelmüknek megfelelő fizetést kaphatnak, jövedelmük nem csak a pozíciójuktól függ majd. Ez nagyon ésszerű." – mondta.
