>>[Kínai okori festeszet]

Qiu Ying és a Tündéri táj című festménye

Qiu Ying 1493 és 1560 között élt Jiangsu tartományban Taicang körzetben. Lakkműves volt. De tanult festészetet is. Főleg tájat, embereket és szép nőket festett.
A Tündéri táj című selyemfestmény csodálatos szépségű tájat ábrázol, a távolban hegycsúcsok fedik egymást; mély völgyek szabdalják a hegyláncokat; helyoldalakon felhők tornyosulnak; a templomok és a kolostorok hol felderengnek, hol eltűnnek a felhőben. Közelben a patakok halkan folynak, hidak ívelnek át rajtuk. Fák szegélyezik a patakok partjait. Tehát olyan elbűvölő szépségű táj tárul az emberek elé, mint amilyen tündérországban lenne. Az alkotás a színárnyalatok segítségével kiemelkedően mutatja be az embereknek a szépséget. Ez a festmény kitűnően mutatja a festő kiváló művészi színvonalát az ember- és tájfestészetben.

Tang Yan és festménye a Haza szamárháton címmel

Tang Yan, más néven Tang Bohu a Ming-dinasztia korában 1470 és 1523 között élt Jiangsu tartomány Wu járásában. Költő és festő volt. Öregkorában a buddhizmus híve lett.
A Haza szamárháton című alkotás egy világos színű selyemfestmény. Rajta olyan táj látható, ahol csodálatos hegycsúcsok magasodnak; a völgyekben elszórtan tanyák fekszenek;csörgedeznek a patakok a hegyszorosokban; a patak partjait szomorúfűzfák szegélyezik, amelyekúgy lengnek, a szélben mintha táncra perdülnének. A képen az is látható, hogy egy ember ösvényen szamárháton tart egy hegyvidéki kunyhóegyüttes felé. Közelben egy fahíd átíveli a patakot. Egy tüzelőt gyűjtő ember tüzifával kel át a hídon. A festő egy verset fűzött a festményéhez: „A várva várt vizsgám eredménytelenül végződött. Levert állapotban csak könyveimmel, továbbra is szamárháton térek haza szerény, de szép házamba, ahol szerény életet élek feleségemmel." Ez a festmény Tang Yan festő stílusát tükrözi.
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19