Konfuciusz járt egyszer a Zhou-dinasztia udvarában, megtekintette a császárok elődeinek emlékezetére épített templomot. Ott látta, hogy a templom ajtaja mellett áll egy bronzfigura, amelynek szájára háromrétegű fedő van helyezve. A szobor hátára az alábbi feljegyzéseket vésték.

„Ez az ősi időből való óvatosan beszélő figura. Vigyázz! Vigyázz! Ne beszélj sokat, mivel ha többet beszélsz, mindenképpen kárt okozol. Ne csinálj olyasmit, amihez nem értesz, mivel a fölösleges tett biztosan bajt okoz. Amikor béke és vidámság van, kiváltképpen vigyázni kell, nehogy olyat tégy, ami miatt bánkódni fogsz! Ne gondold, hogy nincs semmi akadály előtted, amikor valójában a balsorsod lesz nagyobb! Ne gondold, hogy nincs semmi ártalom a cselekedetben, hiszen a veszedelem együtt jön vele! Ne gondold, hogy nem tud senki semmit, csak arra várnak, hogy megbüntessenek téged! Ha nem oltod el a kis tüzet, tehetetlen leszel a heves láng előtt. Ha nem fojtod el a kis vízszivárgást, akkor aggódhatsz a víz kizúdulása miatt. Ha nem vágod le a hosszú és vékony fonalat, akkor az összegubancolódik.

...