A yushui (雨水) az említett 24 évszakjelölő közül sorrendben a második szoláris periódus. A kínai szó magyar fordítása: „esővíz", és ez valóban a lehető legpontosabb magyarítás is, hiszen a yushui szóból a yu jelentése: eső, a shui szó pedig azt jelenti, hogy „víz".
A második szoláris periódus akkor kezdődik, amikor a nap az égi hosszúság 330. fokára ér, ami a Gergely-naptár szerinti február 18-a körüli időpontot jelent. Az esővíz szoláris periódus vége általában március 5-re esik, akkor a nap az égi hosszúság 345. fokát éri el.
A yushui elnevezés magától értetődően időjárási eredetű, és azt jelzi, hogy február közepétől kezdődően több lesz a csapadék, mint korábban, ráadásul az ország nagyobb részén ez a csapadék már esőt, nem pedig havat jelent. Az esők fokozatosan gyakoribbá és bőségesebbé is válnak, ami azért nem olyan meglepő, hiszen ezt megelőzően különösen száraz időszaka volt az évnek.
Ugyanakkor a február az február, hiába számítják Kínában ezt már a második tavaszi szoláris periódusnak, azért az ország jelentős részén még ilyenkor is igen hűvös az idő. Ahogy azt az egyik versben lehet olvasni yushui beköszöntéről: „Mindennapi dolog ilyenkor hópelyhet látni, de ritkán lehet eső hangját hallani".
Általánosságban mégis elmondható, hogy yushui idején a hóesés abbamarad, a fagyok megritkulnak, viszont, ahogy már volt is róla szó, eső meg több esik. Ha pedig mindehhez még hozzávesszük a lágy szellőket, a párásabb levegőt, a már meleget is adó napsütést, a szemetelő esőt és az itt-ott megjelenő új virághajtásokat, akkor már egészen biztosan a tavaszban járunk.
A paraszti munkák szempontjából is rendkívül fontos időszak az esővíz nevű szoláris periódus két hete, hiszen hagyományosan ekkor kezdték meg a szántást és a faültetést is. Ez utóbbi nem minden rizikó nélküli paraszti munka, hiszen az időjárás yushui idején meglehetősen kiszámíthatatlan, gyakran változik a hőmérséklet. Ilyenkor február végén még az is lehetséges, hogy a hőmérő higanyszála hirtelen 0 Celsius-fok közelébe zuhan, és megindul a havazás. Ha mindezt figyelembe vesszük, akkor beláthatjuk, hogy valóságos faültető mesterekre van ilyenkor szükség, ha azt akarjuk, hogy a fánk majd teremjen is gyümölcsöt, és az sem árt, ha nem állunk hadilábon a szerencsével. De hát senki sem mondta, hogy a paraszti munka könnyű kenyér lenne.
Dél-Kínában viszont már tényleg igen tavaszias az idő, hiszen az ország déli részének legtöbb helyén 10 Celsius-fok körüli yushui idején a hőmérséklet, de ahogy északon nem ritka ilyenkor a havazás, úgy délen pedig nem ritka a 20 Celsius fok, vagy azt is meghaladó hőmérséklet.
De akár északon, akár délen éljenek a parasztok, az biztos, hogy a legnagyobb ellenségük a hirtelen hőmérsékletváltozás, hiszen a termények ezt tolerálják a legkevésbé. Mert vannak hidegtűrő, és persze vannak szárazságtűrő növények, illetve növényfajták is. De olyanokat már keresztezéssel is nehéz előállítani, amelyek jól viselik a minden átmenet nélküli hőingadozásokat.
A szoláris periódusokat ötnapos szakaszokra, úgynevezett pentádokra osztották fel.
Yushui első pentádjának neve: „A vidrák áldozatot mutatnak be a halakból". A halak ilyenkor kezdenek el úszni a folyók folyásirányával szembe az ívóhelyükre. A vidrák pedig ilyenkor kezdenek rájuk vadászni, hiszen könnyű zsákmányt jelentenek számukra az áramlással szembe úszó halak. A kínai néphit szerint a vidrák az égieknek szánják áldozatul a kifogott halakat.
A második pentád neve: „A vadlibák megérkeznek". A tavasznak ebben az időszakában, azaz február legvégén kezdik a vadlibák az észak felé tartó vonulásukat.
Yushui utolsó 5 napjának a neve: „A fák és a füvek új hajtást növesztenek".
