A kínai szoláris naptár 24 szakaszra osztja fel az évet. Ezeket a szakaszokat évszakjelzőknek vagy szoláris periódusoknak is lehet magyarítani, de a lényeg az, hogy máig nagy szerepük van az év során végzett paraszti munkák beosztásában, de hasonlóan fontosak a városi ember számára is, mégpedig az egészséges életmód kialakítása miatt.

A qingming (清明) az említett 24 évszakjelölő közül sorrendben az ötödik szoláris periódus. A kínai elnevezés magyar fordítása: „tiszta és fényes". A qing szó azt jelenti, hogy „tiszta". Az elnevezés második tagja, a ming magyarul annyit tesz: „fényes". Magyarul lehetne akár „tiszta fényesség" is a neve, de a „ragyogás" sem rossz.

Az ötödik szoláris periódus akkor kezdődik, amikor a nap az égi hosszúság 15. fokára ér, ami a Gergely-naptár szerinti április 4-e körüli időpontot jelent. A qingming szoláris periódus vége általában április 20-ra esik, akkor a nap az égi hosszúság 30. fokát éri el.

Számos kínai hagyomány fűződik ehhez a szoláris periódushoz, a leghíresebb természetesen a qingming ünnep, a kínai halottak napja, más néven a tiszta világosság ünnepe vagy a sír lesöprésének napja, az egész szoláris periódus is erről kapta a nevét. Habár az ünnep a két szoláris periódus határán áll, vagyis eshet chunfen utolsó és qingming első napjára is.

A tél hidege után a föld lassan magához tér, élettel telik meg. Ez a hagyományos életmód szerint például azt is jelentette, hogy amíg a hidegben mindenki próbált a lehető legkevesebb időt a szabadban, a hidegnek kitéve tölteni, addig a melegebb miatt a qinming szoláris periódus idején már egyre inkább kimerészkedtek a kínaiak a szabadba.

Annál is inkább, mert a qingming ünnep idején, azaz az ősök sírjainak lesöpréséhez, az ősöknek szóló áldozatok bemutatásához egyébként is ki kell mozdulni a lakásból.

Ugyanakkor a qingming szoláris periódus eredetileg a mezőgazdasági munkákkal állt szoros kapcsolatban. Nemcsak a hőmérséklet emelkedik ilyenkor, hanem több lesz az eső is, vagyis ez a legmegfelelőbb időszak a tavaszi szántás és vetés elvégzésére.

A történészek szerint egyébként a mezőgazdasági munkákon túl a természetjárás, a frissen kizöldült erdőkbe, mezőkre, hegyekbe tett séta hagyománya is igen régi Kínában, már a Tang-dinasztia (618-907) idején is szokásban volt. Ide kapcsolódik egy másik híres kínai hagyományos tevékenység, a qingming idején történő papírsárkány-eregetés. Ez a szokás is a melegebb idővel és a kitisztult, kék éggel hozható kapcsolatba, habár nem is csak nappal eregetnek ilyenkor sárkányt a kínaiak, hanem este is. Az esti sárkányeregetés különösen látványos, mivel ilyenkor apró lámpásokat erősítenek a papírsárkányhoz, illetve az azt tartó zsineghez. A papírsárkányok így apró csillagokhoz hasonlítanak, főleg ha, mint az szintén szokásos, még el is vágják a sárkány zsinegét, és így a sárkány szabadon száll. A kínaiak úgy tartják, hogy a papírsárkány szabadon eresztése szerencsét hoz, és például megelőzi a betegségek kialakulását.

Jellemző tevékenység április első felében a faültetés, mégpedig a fűzfáké. Kínában úgy tartják, hogy a fűzfák rendkívül jól alkalmazkodnak, és még akkor is megmaradnak, gyökeret eresztenek, ha csak egy fűzfaágat dugunk le a földbe. Van is ezzel kapcsolatban egy népszerű kínai mondás: „El akart ültetni egy virágot, de a virág nem hajtott ki, nem akart fűzfát ültetni, de a fűz árnyat adó fává változott". Ez a mondás természetesen nem csak a paraszti munkák nehézségéről szól, van átvitt értelme is. Azt is jelenti ugyanis, hogy a dolgok nem mindig úgy alakulnak, ahogy azt mi szeretnénk, gyakran előfordul, hogy valami olyasmi történik, amire korábban nem számítottunk. Néha teljes szívünket beleadjuk valamibe, munkába, barátságba, szerelembe, üzleti kapcsolatba, mégsem jutunk előrébb, hanem valami váratlan, előre kiszámíthatatlan történik.

A fűzfa egyébként már a qingming ünnep kialakulásánál is szerepet játszott, továbbá néhány mára elfeledett kínai népszokás során is felhasználták. Ilyen volt például az, hogy qingming idején szokás volt fűzfaágakat kötözni a fejre. Ez természetesen a fűzfa korábban már említett szívósságával, életképességével van kapcsolatban. Csakúgy, mint az a szokás is, hogy qingming idején fűzfaágakat erősítettek a parasztok a kapura, bejárati ajtókra. Azt is gondolták, hogy a fűzfaágak távol tartják a qingming idején előszeretettel lófráló gonosz szellemeket.

A szoláris periódusokat ötnapos szakaszokra, úgynevezett pentádokra osztották fel.

Qingming első pentádjának neve: „A kínai császárfa virágzani kezd".

A második pentád neve: „A mezei egerek fürjekké változnak".

Qingming utolsó 5 napjának a neve: „Kezdenek megjelenni a szivárványok".