A fenti az új RMB ötödik sorozata, az alatti régi
Kínában az első Ópium Háború után kezdtek el arcképeket nyomtatni a bankjegyekre, ezt megelőzően csak szavak voltak láthatók rajtuk. Régen úgy vélték, hogy minden egyes szó veleszületett titokzatossággal rendelkezik, ezért kezdték el ezeket nyomtatni a pénzre. A régészeti munkák során talált, a késő Shang dinasztiából származó bronz tárgyakon is különböző szövegek olvashatók, ezekből az derül ki, hogy kik, mikor és hol készítették ezeket a tárgyakat.
Szövegek a bronzon
Az ősi civilizációban élő emberek nagy része nem tudott olvasni, így a színeik alapján ismerték fel a pénzt. A pénztervezők nemcsak szavakat, hanem néha képeket is nyomtattak a bankjegyekre, így kerültek rájuk például madarak és felhők, de emberi arcképek sosem.
Nagy Sándor volt az első ember, akinek az arcképét bankjegyre nyomtatták. Később a római császárok arcképe is a pénzre került, majd szépen lassan más országok is átvették ezt a szokást és császáruk, királyuk arcképeit a pénzre nyomtatták.
Ez az európai szokás Kínában is gyorsan elterjedt, a Qing dinasztiából már származnak olyan bankjegyek, amelyek egy-egy ember arcképét ábrázolják a felületükön. Az első, emberi arcképpel ellátott bankjegy Guangxu császár uralma alatt jelent meg először, de nem Guangxu császár, vagy Cixi Dowager császárné képével. Akkoriban az egyszerű népnek tiltott volt császárt vagy a császárnét a nevén szólítani, arról nem is beszélve, hogy a császár vagy császárné arcképeit nyomtassák a pénzre. De akkor mégis kiknek az arcképeit lehet nyomtatni a pénzre? Azokét a miniszterekét, akiknek valódi hatalom volt a kezükben, például Li Hongzhang, és Zhang Zhidong.
Li Hongzhang
A kínai bankjegynyomó- és verő társaság (China Banknote Printing and Minting Corpration) feljegyzései szerint eredetileg három terv készült a RMB ötödik sorozatáról. Az első arról szólt, hogy egy ókori, híres ember, például Li Bai vagy Konfuciusz arcképét nyomtassák a bankjegyre. A második alapján a Kínai Népköztársaság alapító atyja kerülne a címletekre. A harmadik szerint Mao Zedong képe lenne a pénzen. Az akkori központi bank vezetője végül a harmadik terv megvalósítását javasolta. Mao Zedong volt Kína első elnöke, aki a modern világtörténelem egyik legbefolyásosabb vezetői közé tartozott. A RMB-n nem szerepelt angol felirat, ezért könnyebb volt egy közismert és híres ember arcképe alapján felismerni.
A RMB ötödik sorozata 1999-ben
Mao Zedong
A pénz felületén lévő minták, ábrák mindig a kibocsátó államot, annak értékeit képviselik. A pénzen kétféle motívum látható, az egyik oldalán egy híres ember arcképe, a másikon egy szép természeti táj szerepel. De van néhány olyan ország a világon, ahol nem követik ezt a módszert.
1. A Kongói Demokratikus Köztársaság
Mobutu hatalmát 1997-ben döntették meg, és az új kormánynak nem volt ideje új pénz tervezésére, és ezért a régi pénzt újrafelhasználták immár Mobutu arcképe nélkül.
2. A Palau Köztársaság
2007-ben Szűz Mária arcképével és egy apró vizes palackkal egy ezüst érmét hoztak forgalomba, ezt frissítették 2008-ban. Azt mondják, hogy a francia Lourdes városban található barlangból szent vizet gyűjtöttek, mert azt hitték, hogy Szűz Mária egyszer megjelent a barlangnál.
3. Mongólia
Az egykori amerikai elnök, Kennedy arcképével 2007-ben egy 500 tugrik értékű érmét hoztak forgalomba. A Kennedy által javasolt Béke hadtest (The Peace Corps) program jelentősen hozzájárult Mongólia fejlesztéséhez. Az érme gyártásával Kennedy elnökről szeretnének megemlékezni. Ha egy kicsi gombot bekapcsolnak az érme másik oldalán, akkor Kennedy híres „Ich bin ein Berliner" beszéde egy részét hallhatják.
4. A Szváziföldi Királyság
Meztelen lányokat lehet látni a pénz felületén, akik az Umhlanga (Reed) tánc-fesztiválon vesznek részt.
A Rirangini 1974-es verziója
(A cikk tartalma és képei a kínai Wechat 字媒体 nevű közös platformjából származnak)