Ezt az esetet megelőzve egy férfi szintén az új típusú koronavírus miatt becsmérelt egy 44 éves thai-amerikai állampolgárt a Los Angeles-i metróban.
A rasszizmus időként mindig felüti a fejét az amerikai társadalomban. Az új típusú koronavírus járványának kitörése alapot szolgáltatott azoknak, akik kiengedték ismét a rasszizmus szellemét. Például az utóbbi napokban a Wall Street Journalban megjelentették a Kína az igazi ázsiai beteg című kommentárt. Ez megsértette kínaiak hatalmas áldozatvállalását, amit a járványmegelőzési és -kezelési munkában tanúsítanak, túllépte az emberiségi lelkiismeret legalacsonyabb színvonalát, amelyet a nemzetközi közösség széles körben ítélt el. A Wall Street Journal 53 munkatársa nemrég közösen küldött egy levelet az újság vezetőségének, hogy korrigálja a kommentár címét és egyúttal kérjen bocsánatot a megsértett személyektől. Több száz ezer kínai petíciót kezdeményezett a Fehér Háznál annak kapcsán, hogy a Wall Street Journal kérjen bocsánatot.
De az újság az újságírás és a kommentár elkülönítését, illetve a szerkesztőség függetlenségét használta kifogásként, és nem hajlandó kijavítani a hibáját. A főiskola pedig, ahol a kommentár írója dolgozik, a szólásszabadsága tiszteletben tartását adta válaszként. Miután a kínai kormány a törvény szerint visszavonta három Wall Street Journal tudósító kínai újságírói engedélyét, Mike Pompeo, az Egyesült Államok 70. külügyminisztere a szólásszabadság jegyében felmentette az újságot.
Mindezek azt mutatják, hogy az amerikai társadalomban vannak egyes emberek, akik nem hajlandóak szembenézni a társadalomban régóta létező rasszista ellenárammal. A szándékos manipuláció alatt az Egyesült Államok úgynevezett „szólásszabadsága" egyfajta mentsége lett a rasszizmusnak. Ez az egyes amerikaiak mindennap használandó szlogenje igazából egy politikai eszköz, amelyet a kettős szabványok bevezetésére és az ellentétes vélemények elnyomására használnak.
Erre számtalan példa van. Idén januárban Pompeo nem volt elégedett az Ukrajnát érintő kérdéssel a National Public Radio interjújában, és az interjú közben az irodájába hívta és leszidta a tudósítót. Néhány nappal később Pompeo kitörölte az NPR tudósítójának nevét a kísérő újságírók listájából. Ebben az esetben hol van a „szólásszabadság"?
Látható, hogy az Egyesült Államok egyes politikusai által hirdetett „szólásszabadság" egyáltalán nem létezik. Ezt csupán a saját tetszésük szerint ítélik meg. Ha valami megfelel a gondolatuknak és az érdeküknek, akkor az „szólásszabadság", ha nem, akkor azt a véleményt megtámadják és elnyomják.
Bármilyen társadalom számára a rasszizmus valójában „méreg". Bármilyen média számára, ha a „szólásszabadság" zászlaja alatt erkölcstelen dolgokat végeznek, akkor az a cég összetöri a saját cégérét. Jelenleg a kommentár még látható a Wall Street Journal weboldalán, amely letörölhetetlen erkölcsi hiba és történelmi szégyen lett ennél a több mint száz éves újságnál.