Valós tükre a polgári törvénykönyv annak, hogy hogyan halad egy adott ország gazdasága és közösségi ereje, s ezen felül egy adott nemzet szellemi kultúrájának a bemutatója. Tartalmilag Kína első polgári törvénykönyvére a jellemző központ a „nép az elsődleges" tartalma, ami a kínai nemzet és a korszak jellegzetességeit, továbbá a népi óhajokat tükrözi.
A parlamenti ülésszak során a polgári törvénykönyv felülvizsgálása épp annak idejét éri el, hogy az országban átfogóan valóra válhat a jóléti társadalom kiépítéséül kitűzött cél. Mivel a nemzetgazdaság fejlődésével és a civilek gazdagságának felhalmozásával párhuzamosan a kínaiak a demokrácia, a jogszerű kormányzás, a méltányosság, az igazságosság, a biztonság- és környezetvédelem terén a korábbinál többet kívánnak, s bővebb és hatásosabb jogvédelmet követelnek, megfogalmazódott így a polgári törvénykönyv.
Mindenek előtt a törvénykönyv Kína célkitűzéseinek realizálódását segíti, melyek a gazdasági, a politikai, a közösségi, a kulturális és az ökoszisztémai tényezőket ölelik fel.
Másodszor a polgári törvénykönyv jellemző következménye a jogszerű kormányzás szem előtt tartásának Kínában, amit tanúsít az, hogy a polgári törvények rengeteg országában történt gyakorlatai szerint a polgári törvénykönyv ratifikálása a jogszerű kormányzás kezdetét jelentette.
Végül, de nem utolsó sorban a törvénykönyv esetleg magasabb minőséggel hozzájárulhat Kínában a kormányzási szisztéma és képesség újabb szintre emelkedéséhez.