vizunferi

Amikor egy pekingi gimnazista, a 19 éves Song Qi turistavízumot igényelt Franciaországba, közölték vele, hogy temérdek dokumentumot kell benyújtania: személyi igazolvány, diákigazolvány, útlevél és banki igazolás. De a legmeglepőbb az volt, amikor a lakóhely szerinti regisztrációt, kínai szóval a hukout kérték fordítással együtt.

„Miért van szükségük ilyen sok iratra ahhoz, hogy ellenőrizzék a személyazonosságom?" – nyilatkozta Song a Global Timesnak, és hozzátette, nem érti miért ilyen nehézkes a vízumigénylés.

Li Qi, a Song által megbízott ügynök, aki tíz éve foglalkozik nyugati országokba szóló vízumok beszerzésével, elmondta, hogy ennek az az oka, hogy nem bíznak a kínaiakban. Hozzátette, noha Kína gazdasága fellendülőben van, és egyre több ország nyitja meg kapuit Kína előtt, amit az elutasított vízumkérelmek számának csökkenése is jól jelez, nehéz változtatni a rossz beidegződéseken.

A mozgásszabadság mértékét vizsgáló 2012-es vízumkorlátozási index alapján Kína a 103 ország közül a 92. helyen áll.

És ehhez jön még a hazai szabályozás merevsége. Ha egy hagyományos útlevéllel rendelkező kínai olyan országba utazik, ahol nincs szükség vízumra vagy ahol a megérkezéskor igényelhető vízum, nagy esély van rá, hogy el sem hagyhatja az országot.

Bennfentesek szerint továbbra is érvényben vannak a mozgásszabadságot korlátozó idejétmúlt intézkedések, mivel a kormány még ma is tart a tömeges kivándorlástól.

A vízum igénylésekor számítani kell bizonyos mértékű bürokráciára. A vidék kiváló szakértőjeként ismert Yu Jianrong nem volt hajlandó átadni a hukouját a brit nagykövetségen, mondván, ez a kérés igazságtalan. A kínaiak közül sokan kiálltak mellette.

„A hukou járulékos dokumentum, és olyan információkkal is szolgál, amivel más papírok nem" – nyilatkozta a Global Timesnak a brit nagykövetség egyik sajtósa, és hozzátette, hogy a hukou nélkül tovább tarthat a kérelem elbírálása.

A hukou személyes adatokat és a családtagok adatait is tartalmazhatja, de az illető tanulmányairól és migrációjáról is szolgál információkkal.

„Bizonyos esetben a vízumok kiadásával foglalkozók ellenőrizik a hozzátartozók családi hátterét, hogy kiértékeljék, mekkora az esélye annak, hogy a megengedettnél tovább maradnak egy olyan fejlettebb országban, mint az Egyesült Államok vagy Nagy-Britannia" – mondja Li.

Több nagykövetség honlapja szerint nem kell a kérelemhez csatolni a hukout, de a dörzsöltebb ügynökök ezt is kérni szokták az ügyfelektől, hacsak nem valamelyik délkelet-ázsiai országba utaznak.

A francia nagykövetség e-mailben erősítette meg a Global Timesnak, hogy a vízumkérelemhez a hukout is csatolni kell, és annak érvényességét is ellenőrzik.

„Azt nem tudom, hogy ez kimeríti-e a diszkrimináció fogalmát, de az biztos, hogy a külföldi nagykövetségeknek nincs joguk a hukou ellenőrzésére" – állítja Wang Jianmin, a Kínai Társadalomtudományi Akadémia idegenforgalommal foglalkozó központjának professzora.

Elmondása szerint a külföldi nagykövetségek az útlevelet és a személyi igazolványt ellenőrizhetik, a hukou pedig kizárólag belföldön használt dokumentum. Egyedül a közbiztonsági hivatalnak van joga a hukou eredetiségének ellenőrzésére.

Wang több nagykövetséget is megkérdezett arról, hogy miért kérik a hukout, de egyiknél sem kapott egyértelmű választ.

Amikor egy bevándorlási joggal foglalkozó kínai professzor két évvel ezelőtt egy konferenciára Dél-Afrikába utazott, a nagykövetség minden papírjáról másolatot kért: repülőjegy, a dél-afrikai szálloda címe, meghívólevél a meghívó aláírásával, sőt még a meghívó személyi igazolványának a másolata is.

Egy francia kollégájának vízumához azonban elég volt az útlevél másolata.

Vannak, aki szerint ez részben indokolt.

Li Mingqi, egy 50 éves shenzheni történelemtanár elmondta, hogy amikor 1981-ben Japánban tanult, a vízumhoz vagy annak meghosszabbításához találnia kellett egy japán állampolgárt, aki hajlandó volt kezességet vállalni érte. Más kínai diákokhoz hasonlóan ő is szerzett magának egy hamis japán személyi igazolványt és kölcsönből bankszámlát nyitott.

Ezt követően a külügyminisztérium megszigorította a szabályokat, és előírta, hogy legalább egy évre le kell kötni a bankszámlára utalt pénzt. „A jelenlegi helyzetet annak köszönhetjük, hogy hosszú időn át helytelenül viselkedtünk" – mondja.

Az amerikai belbiztonsági minisztérium adatai szerint 2008-ban 220 ezer kínai tartózkodott illegálisan az Egyesült Államokban.

Ausztráliában mintegy 60 ezer illegális bevándorló kínai, és többségük turistavízummal lépett az országba, írja a The Sun.

A brit határügynökség számai szerint az illegális bevándorlók 30 százaléka kínai.

Forrás: Global Times, 2013. június 20.

(Fordította: Cservenka Ferenc)