Január 11-én a Kínai Központi Bank, vagyis a jegybank nyilvánosságra hozta a 2010-es évre vonatkozó pénzügyi statisztikát, amely szerint 2010 végéig a kínai devizatartalék elérte a 2847,3 milliárd amerikai dollárt, ami 18,7 százalékos növekedést jelent 2009-hez képest. 2010-ben 448,1 milliárd amerikai dollárral nőtt a devizatartalék az azt megelőző évhez képest.

2010 harmadik és negyedik negyedévében 194, illetve 199 milliárd amerikai dollárral nőtt a kínai devizatartalék, ami rekord az egy negyedévi növekedést tekintve.

„Tavaly a harmadik negyedévtől kezdve gyors ütemben értékelődött fel a kínai jüan és emelkedett a kamatláb is. Ez a két tényező járult hozzá a devizatartalék növekedéséhez" -- világított rá Zhao Xijun, a Kínai Népi Egyetem pénzügyi karának vezetője. „El kell kerülni és meg kell oldani a devizatartalék növekedésének tulajdonítható gazdasági veszteséget".

2000 óta jelentős mértékben nőtt a kínai devizatartalék. Ezt a jelenséget a közvetlen külfüldi beruházás és a külkereskedelmi aktívum okozta. A piacon aggodalom tapasztalható a devizatartalék biztonságával kapcsolatban.

Lu Zhenwei, a kínai Industrial Bank Co. Ltd. közgazdásza megerősítette a tendenciát, vagyis azt, hogy rövid időn belül nem lehet csökkenteni a devizatartalékot, mert folyamatos a kínai jüan felértékelése, ami tavaly 3 százalék volt.

Zhang Ming doktor, a Kínai Társadalomtudományi Akadémia pénzügyi intézetének főtitkára a devizatartalék növekedésének másik okát a spekulatív forró pénz jelentős beáramlásában látja.

A világon Kína rendelkezik a legnagyobb devizatartalékkal. Elemzők szerint a kínai devizatartalékban túl nagy értékben található amerikai államkötvény. Kína az „minden tojást egy kosárba tesz" -- hallani gyakran. Ez a probléma a kínai vezetőket is foglalkoztatja. A közelmúltban Li Keqiang kínai miniszterelnök-helyettes európai körútján többször hangsúlyozta, hogy Kína eurókötvényeket is vásárolni fog.

Elégedetlenek a kínaiak az amerikai államkötvények hozamával, így Kína 2010. júniusban 24 milliárd dollárral csökkentette az amerikai államkötvényekben lévő befektetéseit, mert kevesellte a papírok hozamát. A hozamcsökkenés miatt végrehajtott eladások eredményeként a Kína kezében lévő amerikai állampapír-állomány összege 24 milliárddal 844 milliárd dollárra csökkent, ám ez még mindig jelentős része a külföldiek kezében lévő 4000 milliárd dolláros állománynak.