„Nappal tele van ember, éjjel pedig üres", - a kínai iparfejlesztési területeket ilyennek mondta Yu Chen, a Sanghaji Zhangjiang Hi-tech Iparfejlesztési Terület igazgatási bizottságának igazgató-helyettese. A 20 éves fejlődése után jelenleg már 88 országrangú hi-tech iparfejlesztési terület van Kínában, amelyekben munkás időn kívül alig van ember.

A Sanghajban tartott 2011-es Pujiang Innováció Fórumon a kínai hi-tech iparfejlesztési területek igazgatójai jelezték, hogy eddig a kínai iparfejlesztési területek csak tőkét igyekednek bevonzani, ám azok nehézen fenntartani a hosszútávú fejlődést. Az igazgatók szerint a hi-tech iparfejlesztési területek amennyiségben innovációt elvégeznek, a befektetőknál még fontosabb a tehetséges szakmai embereket vonzzanak be.

Yang Jianhua, a pekingi Zhongguancun hi-tech iparfejlesztési területek igazgatási bizottságának igazgató-helyettese azt mondta, hogy a világ legjobb hi-tech iparfejlesztési területekhez összehasonlítva a kínai iparfejlesztési területeknek kell megerősíteni a funkciójukat."

Statisztikai adatok szerint 2009-ben a 56 országos szintű hi-tech iparfejlesztési területek gazdaságtevékenységi behozatala 7870 milliárd jüan volt, köztük a hi-tech iparágazatoké 2890 milliárd jüan volt, amely az egész kínai hi-tech iparágazatok éves jövedelmének 47,8%-át tette ki. 2010-ig a kínai hi-tech iparfejlesztési területeken 339 egyetem van, kutató intézet 772, a vállalatok technikafejlesztési központjai 2792, amelyeknek alkalmazottainek 51,8%-a bachelor feletti diplomás volt.

Ám a gyors gazdasági fejlődésük ellentétben a hi-tech iparfejlesztési területekben sok életi problémmel szembennézik. Lu Jian, a Shenzheni technikai és műszaki ipar-kereskedelem bizottságának igazgató-helyettese ismertette, hogy a terület építésekor túlságosan koncentrált a termelési, szállítási funkciójára, figyelmen kívül hagyták el az életi funkcióját. Kevés étkezési hely van, még közlekedése is rossz a munkára menés és hazatérés idején.

Du Debin, a Közel-kelet-kínai Tanárképző Egyetem technológiai és innovációs stratégia kutatóközpontjának dékánja kifejtette, hogy a kínai hi-tech fejlesztési területek hiányosak a szükséges közszolgáltatásra. A területeknek kell szolgálni a vállalatoknak és a dolgozójainak. Arról egy példáként emlígeti a tajváni Xinzhu-i iparparkot, hogy kezdetben nem túl sok gyárat, iródaházat építettek, pedig mellékes lakóházat, óvodát hoztak létre, amelyek szolgált a hi-tech szakmai dolgozóknak. Ugyanakkor Du Debin szerint a kínai hi-tech iparfejlesztési területeken még főleg terméket gyárnak, az igazi fejlesztési területeken pedig főleg új terméket kutatnak.

Yang Jianhua, a pekingi Zhongguancun hi-tech iparfejlesztési terület igazgatási bizottságának igazgató-helyettese úgy vélte, hogy a kiváló szakmai ember egy hi-tech vállalatnak, ugyan egy iparfejlesztési területnek pillérje. Ezért egy hi-tech iparfejlesztési területeknek igyekednek a világ legszinvonalasabb szakmai emberet vonzanak be. A hi-tech iparfejlesztési területeken nem csak szép irodaházak, komplex berendezésekkel és készülékkel rendelkező laboratoriumak vannak, hanem megfelelő lakóházak, jó környezete.

Mei Meng, a Qinghua Egyetem fejlesztési központjának igazgatója úgy vélte, hogy a Sanghaji Yangpu Hi-tech Parkon iskolákat, lakónegyeket és a hi-tech iparfejlesztési területtel koordinálóan építik. Viszont e jó példát mutat a más kínai iparfejlesztési területeknek.

Jelenleg a kínai hi-tech iparfejlesztési területek már figyelmeznek a kitűnő hi-tech szakmai emberekre. Sok kedvezményes politikával megprobálják a hi-tech szakmai emberek bevonását. Például a Shenzhen kormány által bevezetett „páva terv", a Zhongguancun hi-tech iparfejlesztési terület is tehetséges szakember bevonzó tervet dolgozik ki. Mindenképpen egy szakmai táborat létesít.