Július 27-én pénteken kezdetét vette a londoni olimpiai játékok. Sportolói mellett Kína termékeivel is képviselteti magát.

Vajon a londoni olimpiai játékok milyen kínai termékeket vonultat fel? A „Made in China" csupán azért jó, mert olcsó?

„Made in China" a londoni olimpián

Nagy visszhangja volt az Egyesült Államokban annak a hírnek, miszerint az amerikai olimpiai delegáció formaruhája Kínában készült. Ezzel kapcsolatban Harry Reid, az amerikai szenátus demokrata párti többségének vezetője a következőket mondta.

„Szégyellheti magát az amerikai olimpiai bizottság, amiért az amerikai sportolók kínai és nem amerikai gyártású ruhákat viselnek az olimpián."

Az Egyesült Államok mellett más országok formaruháját is Kína gyártotta. Így például a kínai Peak ruhagyár készítette az új-zélandi, a szlovén, az iraki, a libanoni, az algériai és a ciprusi olimpiai delegáció sportszereit, a Qiaodan ruhagyár pedig a közép-ázsiai országok olimpiai delegációinak tervezte meg és gyártotta le a formaruhát.

Az amerikaihoz hasonlóan a londoni olimpiai szervezőbizottság is számos kritikát kapott a brit médiában, mondván, az olimpiai játékok ajándéktárgyai többnyire Kínából származnak. A The Daily Mail című lap arról írt, hogy az olimpiai szervezőbizottság azt ígérte, hogy az olimpia óriási nyereséget hoz majd a brit vállalatoknak, de valójában több ezer munkahely és hatalmas tőke került külföldre.

A brit olimpiai delegáció tagjainak és az olimpiai szervezőbizottság vezetőinek, edzőinek a formaruháját (körülbelül 11 ezer öltöny) egy Shandong tartománybeli kínai ruhagyár készítette, egyenként 4 ezer jüanos, azaz 120 ezer forintos áron.

Statisztikai adatok szerint a londoni olimpiai játékok várhatóan 8 milliárd dollár nyereséget és 75 ezer befektetési lehetőséget, emellett több mint 2 ezer kereskedelmi szerződést ír alá hozhat. A londoni olimpiai szervezőbizottság becslése szerint Nagy-Britannia körülbelül 1 milliárd fontos bevételre tesz majd szert az olimpiai ajándéktárgyak eladásából, és a nyereség teljes összege elérheti a 86 millió fontot. Az ajándéktárgyak csupán 9 százaléka készült Nagy-Britanniában és 65 százaléka Kínában. Emellett a sportszerek és sportruhák több mint kétharmadát kínai vállalatok készítették.

De említhetnénk a turisták által kedvelt városnéző buszokat, amelyeket szintén Kínában gyártottak.

2011. szeptemberben a kínai Ankai autóbuszgyártó és a brit Big Bus Company szerződést írt alá, amely szerint az Ankai 34 kétemeletes városnéző autóbuszt gyárt brit partnerének.

Zhang Haiyang, az Ankai vezetőhelyettese erről így nyilatkozott.

„A termékeinket a világ több mint 60 országába és térségébe exportáljuk. A londoni olimpiai játékokon kívül a 2014-es labdarúgó-világbajnokságra is gyártunk városnéző buszokat."

Az Ankai buszai mellett még körülbelül száz darab Jinlong márkájú kínai autóbusz szolgál a londoni olimpia idején.

Mi a „Made in China" előnye?

A Century UK a repülőgépmodellek kiskereskedelmével foglalkozó legnagyobb cég Nagy-Britaniában. A vállalat létrehozása óta eltelt 8 évben több mint 50 brit partnerének szállított modelleket. Mark Tilbury, a cég vezérigazgatója elmondta, hogy eredetileg az Egyesült Államokból importálták a modelleket, de a második évtől kezdve egyre inkább Kína felé fordultak. Jelenleg a cég által eladott repülőgépmodellek 90 százaléka kínai gyártású.

És hogy miért döntöttek a kínai import mellett? Tilbury szerint Kína előnyt élvez az alkatrészek minőségét és a felszereltséget tekintve. A különböző típusú repülőgépmodelleket először Kínában tervezik, amin a britek módosításokat hajtanak végre, a jóváhagyott modell pedig Kínában készül el. Az együttműködésünk minden szempontból tökéletesnek és sikeresnek mondható, tette hozzá Tilbury.

Valójában nemcsak a brit vállalatok érdeklődnek a „Made in China" iránt, hanem a japán és a dél-koreai vállalatok is. Szerintük a „Made in China" előnye az olcsóságban rejlik, de még inkább Kína óriási gyártókapacitásában.

Kenichi Ohmae japán közgazdász nyilatkozott a témában.

„A kantoni Gyöngy-folyó deltavidékén több mint 60 ezer olyan üzem működik, amely elektromos alkatrészeket gyárt. A technológiai színvonal emelkedésének köszönhetően a kínai gyártók a minőséget és a tervezést tekintve is egyre jobban teljesítenek."

Kínában megtalálható a 39 átfogóan említett iparág, a 191 középkategóriás iparág és az 525 részletesen ismertetett iparág mindegyke. Ez azt jelenti, hogy Kína az egyetlen olyan ország, ahol megtalálható az ENSZ által felsorolt összes iparág. Az ipar teljes spektrumát átfogó rendszer létrehozásának köszönhetően Kína rendkívül versenyképes a gyártatás területén. Ahogy Mei Xinyu, a kínai Kereskedelmi Minisztérium gazdaságelemzője rámutatott, a „Made in China" előnye már nem csupán az olcsósága. A megfelelő minőségű termékek és a jó piaci visszajelzések egyre több megrendelőt hoznak a kínai vállalatoknak.

2009. márciusban a pekingi Crystal CG vállalat a tendereztetés eredményeként lett a londoni olimpiai játékok digitális technológiájának beszállítója. Azért esett a választás a Crystal CG-re, mert a vállalat jól teljesített a pekingi olimpiai játékok megnyitóján.

2008-ban a pekingi olimpiai játékok megnyitóján a kínai kultúrát bemutató hagyományos festmény és a madárfészek tetejénél körben elhelyezett képernyő egyaránt a Crystal CG termékei. Ez a két kreatív ötlet tette ismertté a céget.

Lu Zhenggang, a Crystal CG vezérigazgatója erről a következőket mondta.

„A pekingi olimpiai játékok jó lehetőség volt a kiugrásra és a tevékenységünk külföldi kiterjesztésére."

Jelenleg a Crystal CG-nek több mint 3300 alkalmazottja van, képviseletet nyitott Sanghajban, Shenzhenben, Hongkongban, Tokióban és további 20 városban.

A londoni olimpiai játékokon a Crystal CG szállította a 36 stadion valamennyi kivetítőjét, a cég biztosítja a digitális technológiát. Nem túlzás azt állítani, hogy a londoni olimpia audiovizuális technológiája kínai gyártású.

A londoni olimpiai játékok miatt a Crystal CG Londonban is képviseletet nyitott, ahol a legkülönbözőbb országok tehetségeit alkalmazzák.

Zhuang Yan, a Crystal CG informatikai felelős vezetője (CIO) a kiváló szakemberekben látja a siker titkát.

„Munkatársaink egytől egyik kiváló képességű szakemberek. Mind a technológiai fejlesztés, mind az audiovizuális technológia terén a legmagasabb szintet képviselik."

Az európai gazdaság visszaesése közepette a Crystal CG olimpia tevékenysége a kezdetektől, tehát két éve veszteséges. Ettől függetlenül a Crystal CG kitart az olimpia mellett.

Lu Zhenggang ezt a vállalat stratégiájával magyarázza.

„Ez a vállalat stratégiájának része. A londoni olimpiai játékokhoz kötődő projekt jó lehetőség a kínai tervezőgárda bemutatkozására."

Az ötkarikás játékok több egy sporteseménynél, és a piaci marketinggel kiegészülve bemutatkozhatnak a világ különböző országainak márkái. Az olimpia kulcsfontosságú a márkák népszerűsítésében.

De tény az is, hogy a londoni olimpiai játékok 24 kereskedelmi szolgáltatója közül csak a Crystal CG kínai.

A „Made in China" eredményei a londoni olimpiai játékokon azt mutatják, hogy a Kereskedelmi Világszerzethez (WTO) történő csatlakozás óta eltelt tíz évben gyors ütemben fejlődött Kína külkereskedelmi exportja. Több mint tíz évvel ezelőtt a kínai vállalatok az olcsóbb termékek gyártásával voltak jelen a világpiacon. A gazdaság átalakításának köszönhetően a kínai termékek az olcsóságtól a jó minőség felé, a kínai vállalatok a bérgyártatástól a szolgáltatóipar felé mozdultak el. Tehát várhatóan a jövőben egyre több „Crystal CG" lesz majd jelen a világpiacon.

(Írta/fordította: An Xin)